Hogyan működik a modern szigeteléstechnika?


Hogyan működik a modern szigeteléstechnika?
Forrás: unsplash.com/@mattrobinjones
Olvasási idő: 4 perc

Az épületek hőszigetelésével régebben nem foglalkoztak túl sokat. A 20. század első felében annyi volt a fűtőanyag, hogy nem okozott problémát a szigetelés nélkül felépített házak kifűtése.

Aztán jött az 1973-as olajválság és hirtelen központi szerepe lett annak, hogy minél kevesebb fűtőanyaggal lehessen felmelegíteni otthonainkat.

1973-tól napjainkig sok idő telt el. A szigetelőanyagokat egyre fejlettebb technológiával rögzítik a homlokzaton, sőt ma már lehetőség van arra is, hogy fújható szigeteléssel akár egy nap alatt leszigeteljük a tetőnket, födémünket.

Mit kell tudni a modern szigeteléstechnológiáról?

A homlokzati szigetelés esetében a polisztirolhab az egyik legjobb hőszigetelő anyag. Ezeket a táblákat előhabosított polisztirolgyöngyből készítik. Egyszerűen lehet vele dolgozni és kifejezetten költséghatékony módszernek számít. A táblákat ragasztással és dűbelezéssel rögzítik a homlokzatra. Míg a lábazati szigeteléseknél erősített, a nedvességnek ellenállóbb polisztirol lapokat alkalmaznak, így a megfelelően kivitelezett rendszer esetén hosszú élettartamra számíthatunk. Előnye, hogy jól hőszigetel, kicsi a súlya, egyszerűen szállítható, könnyen formázható, egyszerű a beépítése. Továbbá költséghatékony megoldásnak számít és szinte valamennyi falszerkezetre alkalmazható, terhelhető és lépésálló kivitelben is elérhető.

Bár a lapokat egyszerűen fel lehet ragasztani, el követhetünk néhány olyan hibát, amivel gyengülhet a hőszigetelés hatékonysága. Nem szabad réseket hagyni például a táblák között! Nem jó az sem, ha különböző vastagságú darabokat buherálunk össze. De az egyik legjellemzőbb hiba, hogy nem a kellő vastagságú szigetelőanyagot ragasztják fel a falra. Ezzel az a probléma, hogy megközelítőleg ugyanannyiba kerül a 15 centi vastag táblát feltenni, mint az 5 centiset. A szigetelésnél általában az állványozás és a munkadíj a jelentősebb összeg. Vagyis, ha pótlólagosan kell még 10 centi szigetelőanyagot felnyomni a falra, nagyjából újra kifizetjük a szigetelés költségét.

Az expandált polisztiroltömb hővezetési tényezője 0,030-0,040 W/mK, testsűrűsége 12-40 kg/m3 között van. Ez a hőszigetelő anyag nem áll ellen a különböző savaknak, szerves oldószereknek, ásványolajoknak és még sorolhatnánk a kivételeket.

Ezzel szemben az extrudált polisztirol hővezetési tényezője 0,025-0,027 W/mK, testsűrűsége 25-45 kg/m3 között van. Az anyag finom, teljesen zárt cellákból épül fel, sima felületű és mérettartó. Az extrudált termékek hőszigetelő képessége jobb, szilárdsága nagyobb, vízfelvétele pedig kisebb, mint az expandált termékeké. Felhasználása elsősorban hűtőházak teherhordó födémeinek, fordított tetőszerkezetek, illetve nagyobb terhelésnek kitett szerkezetek hőszigetelésekor történhet. Ez a hőszigetelő anyag sem áll ellen a különböző savaknak, szerves oldószereknek, ásványolajoknak.

A grafitos polisztirol hőszigetelések még jobb a hőszigetelő képessége, mint a hagyományos fehér hungarocell szigetelőanyagoknak. Paramétereikben hasonlítanak a sima, fehér polisztirol szigetelőanyaghoz, de ugyanabban a vastagságban mintegy 20 százalékkal jobb hőszigetelő-képességgel bírnak. Az ilyen termékeket főleg homlokzati szigeteléshez használják.

Mi a helyzet a födémmel, a tetőszigeteléssel?

Egyszerű sima födém esetében hagyományos tekercses vagy táblás szigetelést használhatunk, ha egyszerűbb a födém és nincsenek benne egyenetlenségek, elzárások. A hagyományos tekercses kiszereléssel érkező anyagot mi magunk is kigörgethetjük és akár több rétegben elérhetjük a kívánt vastagságot.

Párazáró fóliára mindenképp szükség van, ezt helyezik a födémre a szigetelőanyag alá. Ilyenkor figyelni kell arra, hogy esetleges járófelület vagy szervizjárat építésekor ne zárjuk le a teljes felületet. Ha nem szakemberrel dolgozunk, hanem magunk oldjuk meg, akkor figyeljünk a kellő vastagságra, a szigetelőanyag minőségére (ne csak az ár alapján döntsünk)! A tekercses anyag választása ebben az esetben azért javasolt, mert azzal könnyebb dolgozni.

Mikor érdemes fújható szigeteléssel dolgozni?

A fújható szigetelés előnye a hagyományos szigeteléshez képest, hogy résmentesen lehet vele szigetelni. Könnyen bejuttathatjuk a szigetelőanyagot a nehezen elérhető helyekre (ilyenek lehetnek a tetőzugok, flikk-flakkok). A fújható szigetelés tiszta, nem marad utánuk vágási hulladék, maradék, és ha jól elő van készítve a terep, akár 1 nap alatt elkészül a szigetelés.

A fújható szigetelés ráadásul nem tartalmaz kötőanyagot és egészségre káros összetevőket, természetes alapanyagokból készült. Környezetbarát, csökkenti a CO2-kibocsátást. Nem tartalmaz rágcsálóirtó vegyszereket, sem gombamentesítőt, sem égéskésleltetőt. Nem jöhet létre penészedés, mert a párát átereszti, a nedvesség pedig nem áll meg a tetőtér-szigetelésben.

De van még néhány pozitív tulajdonsága a fújható szigetelésnek: víztaszító, hidrofobizált, víztaszító anyaggal kezelt, nem szívja magába a nedvességet, párát és nagy páraáteresztő képességgel rendelkezik. Mivel nem érzékeny a hőingadozásra, nem mozdul el, nem vetemedik meg, a szigetelőanyag nem megy össze, nem alakulnak ki hőhidak. A jó légáteresztő képesség segít abban, hogy nem dunsztoljuk be az épületet, a házunk fog tudni „lélegezni”. Emellett jó hangszigetelő adottsága is van. Ráadásul a víztartó képessége is kiemelkedően magas, ezért tetőszigetelés esetén sem árt neki az állandó, áztató víz. A befújható kőzetgyapot A1-es, nem éghető tűzvédelmi kategóriába van sorolva.

Van még néhány komoly előnye a megfelelő, modern szigeteléstechnikának

A jó szigeteléssel spórolhatunk a fűtésszámlán télen. Padlásszigeteléssel jelentős költséget takaríthatunk meg télen és nyáron is. Akár 5-7 fokkal is hűvösebb lehet egy jól szigetelt épületben nyáron. Télen pedig sokkal kevesebb lesz a fűtésszámlánk.

Jobb lesz a komfortérzet, hiszen a szigeteléssel sokkal jobb lesz a hőtartása az épületnek, vagyis nem hűl le olyan gyorsan az épület, nem érezzük azt, hogy hiába fűtünk állandóan, mégis hideg van. Nyáron pedig nincs eszeveszett hőség a házban már az első meleg nyári nap után. Megfelelő padlásszigeteléssel az épületünk télen megtartja a meleget, nyáron nem engedi be a hőséget.

Járulékos előny, amire talán nem is gondolnánk, hogy mivel nem megy folyamatosan a kazán, kevesebbet kell szervizeltetni. Nyáron pedig a klímát fogjuk kevesebbet használni. A klíma helyes használata ugyanakkor odafigyelést igényel, a nem megfelelően beállított hőmérséklet, a túl nagy hőingadozás, a megspórolt karbantartás és tisztítás, valamint a nem megfelelő védekezés mind-mind hatással lehet szervezetünkre. A klímahasználat kikerülhetetlenül kellemetlen mellékhatása azonban a jelentős villanyszámla, ami szintén jelentősen csökkenthető, ha a födémre megfelelő vastagságú hőszigetelés kerül.

Ha a falakat már szigeteltük, de a födémet még nem, akkor a penészedés problémájával is számolni kell.. A hőhidaknál, ahol szigetelt és szigeteletlen szerkezetek találkoznak, a levegő páratartalma lecsapódik a hideg, szigeteletlen felületeken ezzel a penészgombák teret nyernek és a penészedés folyamata megkezdődik.

Jól hőszigetelt padlással – esetleges eladás esetén – házunkért akár 20-30 százalékkal többet is kérhetünk mint egy nem szigetelt ház esetén.



Previous Agytornász kvíz
Next Feláldozhatunk-e egy embert, hogy megmentsünk öt másikat?

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.