A főemlősök mesterséges depressziója
Egy japán tanulmány a főemlősök depressziójával kapcsolatosan kimutatta a mediális frontális kéreg érintettségét. Ez a világ első főemlős depressziós modellje az agyi aktivitás manipulálásával. A kutatóknak sikerült szabályozni a majmok agytevékenységét (amelyek főemlősök, mint az ember) és mesterségesen kiváltani a depressziót. A majmok kísérletekben való felhasználása várhatóan elősegíti a depresszió részletes mechanizmusának tisztázását és a …
Fitofotodermatózis – bőrreakció, amit a füge is kiválthat
Kerti munka vagy a fűnyírás után nyaranta sokan tapasztalnak vágásos, körszerű vagy szabálytalan alakú, piros színű, égési sérülésre emlékeztető foltokat, amik égnek, esetleg fel is hólyagosodnak. A füge mellett sok közönséges kerti növény levele, termése, gyökere vagy virága is kiválthat, az arra érzékenyeknél, ilyen reakciókat. De nem mindig egyszerű kideríteni, melyik növény a ludas. Nemcsak …
Beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait
Beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait, ezzel új mérföldkőhöz értek a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Antiókhiai Anna (1153-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjai után, Szent László király (1040-1095) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget is sikerült azonosítani egy most zajló projekt eredményeként. De több magyar uralkodó földi maradványa is …
A használt arcmaszk energiává alakulhat
Orosz, amerikai és mexikói kutatók új technológiát fejlesztettek ki orvosi hulladékból költséghatékony akkumulátor előállítására. A kutatók azt állítják, hogy technológiájukkal a nehezen újrahasznosítható hulladékot nyersanyaggá alakíthatják. A koronavírus-járvány idején az emberek havonta több mint 130 milliárd maszkot használtak el, ami több száz tonna polimer hulladékká vált. A használt arcmaszk égéskor mérgező gázokat bocsát ki, ezért …
A Győri Szent László Herma valóban Szent László koponyáját őrzi
A Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem kutatói igazoltak először a világon szent ereklyét. Archeogenetikai vizsgálatokkal igazolták a Szent László koponya ereklyéjének eredetiségét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. Szent László teljes genom szekvenciáját hasonlították össze három további egyén, név szerint III. Béla király, Antiochiai Anna királyné és egy …
Négy neutronból álló, proton nélküli atommag
Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével kimutatták a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. Az atommagfizika egyik régóta megválaszolatlan kérdése a töltés nélküli magfizikai rendszerek keletkezésére vonatkozik, vagyis hogy létezhet-e atommag pozitív töltésű proton nélkül. A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) munkatársainak részvételével végzett kísérletek során a kutatók úgynevezett hiányzótömeg-spektroszkópia alkalmazásával kimutatták, hogy létezik négy neutronból …
Újabb mérföldkő a magyar őstörténet archeogenetikai kutatásában
Kora középkori temetőket vizsgáltak az Obtól a Volgáig a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatói. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetében folytatott legújabb magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások keretében a szakemberek a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán található, különböző – régészeti, történeti, földrajzi – szempontok alapján a magyarokhoz kapcsolható temetkezéseket vizsgáltak. A legfrissebb eredmények szerint számos egyértelmű genetikai kapcsolat …
Oroszország 2024 után kilép az ISS projektből
Megszületett a döntés. 2024 után kivonják az Orosz Föderációt az ISS projektből. Ezt Jurij Boriszov, a Roszkozmosz új, július 15-én kinevezett vezérigazgatója jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése után. Bár Boriszov hangsúlyozta, hogy eleget tesznek minden kötelezettségüknek partnereik felé, de a döntés és a 2024 utáni kivonulás erről az állomásról megszületett. Ezzel együtt 2024-re …
A hidrobiológusok új mikrorákfajokat fedeztek fel a Putorana-fennsíkon
A Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem kutatói a Putorana-fennsík tározóiban élő rákfélék fajösszetételét tanulmányozták és 23 új fajt fedeztek fel a régióban, illetve 4 újat, ami a tudomány számára is ismeretlen volt eddig. A Putorana-fennsík egy egyedülálló és nehezen tanulmányozható hegység Közép-Szibériában, ami a sarkkörtől mindössze 100 km-re található. A fennsík 1,7 millió hektáron terül el …
A lakosság segítségét kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét
A már ismert citizen science módszer alkalmazásával, lakossági segítséget kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói. Az már sokak számára ismert, hogy a klímaváltozás mellett a mérsékelt égövi ökoszisztémákat érintő egyik legnagyobb probléma az inváziós rovarfajok megtelepedése és elterjedése. E fajok előre nem megjósolható …
