Ekvivalens átalakítások - TUDOMÁNYPLÁZA - Matematika

Egy egyenlet megoldáshalmaza nem változik, ha mindkét oldalát a következőképpen változtatjuk: ugyanazt a számot (kifejezést) adjuk, illetve vonjuk ki mindkét oldalból ugyanazzal a számmal (kifejezéssel) (szám, illetve kifejezés nem lehet nulla) megszorozzuk mindkét oldalt ugyanazzal a számmal (kifejezéssel) (szám, illetve kifejezés nem lehet nulla) osztjuk mindkét oldalt. Mindig megpróbálunk egy egyenletet ekvivalens átalakításokkal a lehető …

0 423
Share
Diszkrimináns cikk

ha D > 0, két megoldása van az egyenletnek, ha D = 0, egy megoldása van az egyenletnek, ha D < 0, egy valós megoldása sincs az egyenletnek.

0 186
Share
Viète-formulák

A formulák François Viète matematikusról kapták a nevüket.

0 923
Share
Harmadfokú egyenletek

A harmadfokú egyenlet általános megoldóképlete nagyon bonyolult, és emellett gyakorlatban is alig használják. De egynéhány esetben egy harmadfokú egyenletet vissza tudunk vezetni egy másodfokúra.

0 1.7k
Share
Horner-elrendezés - TUDOMÁNYPLÁZA - Matematika

A Horner-elrendezés (William George Horner, 1786-1837) segítségével ki tudjuk a polinom értéket számolni, és egyúttal el tudjuk osztani a polinomot egy lineáris faktorral.

0 886
Share
Negyedfokú egyenletek

Niels Henrik Abel bizonyította be 1824-ben, hogy a negyedfokú egyenlet a legmagasabb fokú egyenlet, amely általános alakban megoldható.

0 156
Share
Többismeretlenes egyenletek

Szorzathalmaz A szorzathalmaz A×B (ejtsd “A kereszt B”) két halmaz A és B rendezett számpárjaiból áll, amiknek az első eleme az A halmazból a második eleme pedig a B halmazból való. A × B = {(x ; y) ¦ (x e A) és (y e B)} Példa: A = {1; 2; 3} B={1; 2} A × …

0 219
Share
Kétismeretlenes elsőfokú egyenlet

Az egyenletrendszer bármely egyenletét külön-külön végtelen sok számpár elégíti ki. A számpárokat egy-egy egyenessel szemléltethetjük a koordináta-rendszerben.

0 216
Share