Hivatalosan az artézi kút olyan nyomás alatti rétegvizet megcsapoló fúrott kút, ahol a nyugalmi vízszint a víztartó réteg fedőjénél magasabban húzódik, így a víz magától feltör, akár a felszín fölé is.

Ezért aztán pozitív kútnak is nevezik. A fóti lakosok számára, de talán ma már a környékbeliek számára sem ismeretlen a Kossuth-Eötvös utca sarkán lévő kút. Azon most ne akadjunk fenn, hogy csapot szereltek rá és nem állandóan folyik! Az én családom a ’80-as években költözött Fótra és anyukám elmondása szerint már akkor felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy a kút vízminősége jobb, mint a csapvízé, ezért érdemes a csecsemőknek a kútból hordani a vizet.

Bár csecsemőkoromban én is kaptam belőle, nemigen emlékszem az ízére, meg arra sem, hogy a teának való vizet vajon a kútról hordták-e nekem, miután nem voltam hajlandó meginni a kútvizet. Sok éven keresztül egyébként is csak gyümölcsteát ittam, majd a tanulmányaim során megtudtam, hogy az emberi szervezet nagy része víz és, hogy a testünk számára mennyire fontos a víz. De még ekkor is csak palackos szénsavmentes vizet ittam és a vízhordás végleg abba maradt miután nagyobbak lettünk a testvéreimmel.

Talán továbblépésnek könyvelhetjük el, hogy körülbelül egy éve vettünk egy szűrőkancsót mondván, hogy a flakonos vizek sem a legjobbak már, mert a meleg hatására a műanyag palackból is kioldódnak bizonyos anyagok. De az ember mindig rátalál a régi dolgokra és eszembe jutott a fóti kút és megjelent a tudományos kíváncsiság csírája a fóti kút iránt. Ezért elzarándokoltam többed magammal a kúthoz, hogy felnőtt fejjel is megtapasztaljam az ízét, esetleg a hatását. Annyira lelkesek voltunk, hogy empirikus kutatócsoportot alapítva, borászokat meghazudtoló módon kóstolgattuk a vizet. De nálunk inkább több csúszott le a gyomorba. Nos, a tapasztalatok szerint nem mindenkinek jött be az ízvilág.

A sógornőm szerint: „poshadt szaga volt, amikor ittam, nem éreztem semmit, viszont az utóíze vas ízű, de azért elfogyott”. A 11 éves unokaöcsém szerint viszont finom volt. Megint mások szerint (2-3 nappal később ittak csatos üvegpalackból) se szagra, se ízre nem volt különleges, viszont jó íze volt. Nagy vízkritikusként elmondhatom, hogy a kútnál én az első kortyon furcsa utóízt éreztem, ami annyira nem tetszett, de azért vittem magammal belőle két üveggel és egy flakonnal. Miután haza értem, a flakonból ittam, és meglepődve tapasztaltam, hogy akkor már kénes szagot véltem felfedezni rajta, amit az ízén nem lehetett, ahogy mást sem lehetett érezni, csak azt, hogy fémes (gondolom, a magas vastartalma miatt). Harmadnapra viszont már nem volt kénes szaga sem és azt a fémes ízt sem éreztem. És valljuk be csendesen, kifejezetten ízlett.

A kútnál való tartózkodásom alatt folyamatosan érkeztek az emberek, így természetesen kíváncsi voltam a véleményükre. Egy kedves hölgytől az iránt érdeklődtem, tud-e valamit arról, hogy esetleg gyógyhatású lenne-e a kút vize? A gyógyhatást nem erősítette meg, mert ő maga nem tapasztalt ilyet, számára csak finom a víz. Egyrészt ezért jön, másrészt szívesebben issza ezt, mint a palackozott vizeket. Viszont sokan, nemcsak ő úgy tudják, hogy van, aki nem helyi lakos, mégis innen viszi a vizet mindig. 

A kút története

Kezdjük, azzal, hogy kevés információt lehet találni róla, de 1996-ban a Fóti Polgári Kör kezdeményezésére, a Fóti Városszépítő Egyesület is részt vett az artézi kút műtárggyá alakításában és közvetlen környezetének parkosításában. Feltehetőleg 1997-ben nyilvánították műemlékké a kutat.

2007 februárjában a fóti önkormányzat tájékoztatása szerint, akik az ÁNTSZ Kistérségi Intézetének állásfoglalására hivatkoztak Fót város területén 3 db közkifolyó van kijelölve (Szent Imre u.-Rév u. sarok, Rév u. 47., Széchenyi u. DMRV Zrt. telephelye előtt) csecsemők részére ivóvízvételi lehetőségnek, melyeknek az ivóvíz-minősége kémiai és bakterológiai szempontból is rendszeresen ellenőrzött. A Kossuth-Eötvös u. sarkán és a Ybl Miklós (régen: Somogyi B.) u. 11. sz. előtt lévő artézi kutak vize a jogszabályban előírtaknál magasabb vas és mangán értéket tartalmaz. A Ybl Miklós u. 11. sz. előtti kút vize, coliform baktériumfertőzés miatt, akkor emberi fogyasztásra alkalmatlan volt. 

2011-ben egy autóbaleset miatt néhány hónapig nem üzemelt a kút és csak ezután került sor a felújítására, majd 2011 novemberében újra fogyaszthatóvá vált a kút vize. A régi és a felújított faburkolatot is Valent-Hódy Mihály faragta. Utóbbit a balesetet túlélő eredeti anyag felhasználásával.

Artézi kút vízminősége

A legutolsó általunk elérhető vízminőség eredmény 2014-ből való. Ezt a Fóti Önkormányzati Hivatal megbízásából Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve az ÁNTSZ. A 2014 augusztusában közzétett adatok szerint a Kossuth–Eötvös utca sarkán lévő artézi kút vízminőségének vizsgálata az alábbi eredményeket mutatja.

Forrás: www.fot.hu

A fenti eredmények, a korábbi eredményekhez hasonlóan, azt mutatják, hogy a kút emberi fogyasztásra alkalmas, de a *-al jelölt értékek miatt kifogásolt minőségű ivóvíz. Viszont a 2011-es publikált adat hajszálpontosan megegyezik a 2014-es adatsorral, ezért írtunk e-mailt az önkormányzatnak, amiben kértünk egy friss vizsgálati eredményt.

A 2017 tavaszán készült vizsgálat eredménye a következő:

Összehasonlítva a két táblázatot elmondható hogy a vas- és mangántartalom, a keménység és a pH-érték növekedett, a Permanganát index, a klorid, az ammónium, a vezetőképesség pedig csökkent.

Tehát bármit is lehet hallani elmondható, hogy az ÁNTSZ állásfoglalása alapján a kút vizének fogyasztása várandós kismamák és csecsemők részére nem ajánlott.

A csecsemők számára nitrátban szegény ivóvizet a DMRV Zrt. által üzemeltetett alábbi helyeken lévő közkutakból tudnak vételezni:

• Fót, Széchenyi u. 40.
• Fót, Jedlik Ányos (régen Úttörő)-Szent Imre (régen Sallai) sarok
• Fót, Rév u. 47.

A fóti kút vize gyógyvíz vagy sem? 

Jogilag nincs gyógyvízként számon tartva, de magas vastartalma miatt javasolható vérszegény embereknek. A mangántartalom is figyelemre méltó, mivel az egy fontos ásványi anyag, mert:

• Anyagcsere folyamatokra gyakorolt hatása komplex. Számos enzim felépítéséhez és működéséhez szükséges, amely enzimek nagyrészt az anyagcserében töltenek be kiemelkedő szerepet. Az enzimműködés befolyásolásán keresztül a mangán kellő mennyisége elengedhetetlen főként a pajzsmirigy- és nemi hormonok előállításához.
• Rézzel kiegészítve a szuperoxid-dizmutáz fémtartalmú enzim működéséhez is szükséges. Többek között az enzimnek köszönhető, hogy a szervezet fel tudja venni a harcot az agresszív szabadgyökök káros hatásai ellen. Antioxidáns enzim.
• A szervezet 10-20 mg-ot tartalmaz. A csontokban, ízületekben található, ezért ízületi kopás megelőzésére is alkalmazható a kút vize.

Érdekesség viszont, hogy a vas akadályozza a mangán felszívódását a szervezetben, mégis a vízben fellelhető mindkét anyag.

A szulfát tartalom a bőr, a haj, a köröm állapotát befolyásolja, illetve a fehérjék alkotóeleme.

Végeredményben elmondható hogy alkalomadtán érdemes fogyasztani. Aki pedig kíváncsi annak ajánlom, hogy kóstolja meg.