Régen a Föld felmelegedésekor összementek az emlősök


Régen a Föld felmelegedésekor összementek az emlősök

A Föld történetében legalább kétszer lettek kisebbek a melegvérű állatok

Régen a Föld felmelegedésekor összementek az emlősöka légköri széndioxid-mennyiségének növekedésével és a természetes felmelegedés miatt kiugró hőmérsékleti csúcsokkal egy időben. Abigail D’Ambrosia, a New Hampshire-i Egyetem kutatója szerint a jövőben az eddiginél gyorsabb, ember előidézte felmelegedés miatt újra összemehetnek az emlősök, az ember azonban nincs köztük.

Mintegy 54 millió évvel ezelőtt három faj ment össze jelentősen, amikor a bolygó hirtelen felmelegedett. Egyikük, egy korai lóféle 14 százalékkal lett kisebb. Az összemenés előtt körülbelül kutyaméretű lehetett, utána talán inkább olyan, mint egy macska. Egy másik összement állat egy lemurszerű majomféle volt, az első ismert főemlős, amely 4 százalékkal lett kisebb. Ez nem tűnik soknak, csak akkor, ha tudjuk, a faj evolúcióját vizsgáló tanulmányok szerint általában egyre nőtt a testtömege.

Egy korábbi tanulmány kimutatott már egy hasonló méretcsökkenést, amelyik mintegy 56 millió éve ment végbe. Tudósok és gazdák régóta felfigyeltek arra, hogy az állatok – köztük a szarvasmarhák – kisebbek lesznek és kevesebb tejet adnak hosszabb felmelegedési periódus idején.

Az általában a fosszilis fogakra alapozott legfrissebb kutatás azt bizonyította, hogy az évmilliókkal ezelőtti felmelegedés és a testméret csökkenése összefügg egymással. D’Ambrosia és kollégái – korábbi, felmelegedésről szóló kutatásokhoz hasonlóan – a wyomingi Bighorn-medence kövületeit tanulmányozták. A kutatók szerint ez egyfajta evolúciós válasz és valószínűtlen, hogy csak azon a területen mentek össze az állatok.

Hidrológiai vizsgálatok is azt sugallják, hogy a szárazság során kevesebb a csapadék, ami szárazzá teszi a talajt, így hatással lehet a növények növekedése, és végül az állatvilágban az utódok méretére is. Ha melegebb az éghajlat, az emlősök és más melegvérű állatok úgy védekeznek a hőség ellen, hogy testméretük csökken. A kisebb állatoknak testsúlykilogrammonként több a bőr- vagy szőrfelülete, mint a nagyobb állatoknak, tehát több hőt tudnak leadni. Hideg éghajlat alatt a nagytestű állatok járnak jól, nekik kisebb az egy kilogrammra eső testfelületük, vagyis hatékonyabban őrzik a hőt.

A vizsgált két természetes felmelegedési periódus közül az első, az 56 millió évvel ezelőtti idején 5,8 Celsius-fokkal nőtt a hőmérséklet, valószínűleg az óriás növények és állatok tengerfenéken felhalmozódó maradványainak gigantikus metánkibocsátása miatt – mondta Michael Oppenheimer, a Princeton Egyetem klimatológusa.

Previous A bioüzemanyagok csökkentik a repülőgépek koromkibocsátását
Next A legtisztább és legnagyobb tömegű barna törpére bukkantak

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.