Új diagnosztikai lehetőség a mesterséges megtermékenyítésben


Mesterséges megtermékenyítés - Kovács L. Gábor és kutatótársai új diagnosztikai módszere jóval pontosabb előrejelzést ad, nem jár kockázattal az embriókra.

Kovács L. Gábor és kutatótársai új diagnosztikai módszere az eddigieknél jóval pontosabb előrejelzést ad, ráadásul nem jár kockázattal az embriókra nézve.

A mesterséges megtermékenyítés során mindig komoly kérdés, hogy mely embrióknak van a legtöbb esélyük arra, hogy az anyaméhben fejlődésnek induljanak. A mesterséges megtermékenyítés talán legalapvetőbb orvosetikai kérdése annak eldöntése, hogy a megfogant embriók közül melyeket ültessék be az anya méhébe. Az egyik vizsgálati eljárás során a néhány sejtes embrióból még az édesanyába történő beültetés előtt egyetlen sejtet kiemelnek, és azon részletes genetikai elemzéseket végeznek – így akár súlyos örökletes betegségek is kizárhatók. Ez az eljárás azonban szintén elvezet az orvostudomány etikai határaiig, hiszen a mintavételnek kockázatai is vannak.

Kovács L. Gábor és kutatótársai pécsi laboratóriumaikban másik módszert választottak. A mesterségesen megtermékenyített embriók folyadékkörnyezetét vizsgálják a modern genetika, molekuláris diagnosztika, mikrochip-technológia és fehérje-, illetve nanokémia módszereivel. Ez a tápfolyadék az embrió anyaméhbe történő beültetését követően életet nem hordoz, feleslegessé válik, és az eljárás során egyszerűen eldobnák.

A tápfolyadék-diagnosztikai eljárások alapja az, hogy az alatt a néhány nap alatt, amíg az embrió a tápfolyadékban él, mikronyomokat hagy a környezetében. Ezek egyike-másika értékesen egészítheti ki a manapság rutinszerűen alkalmazott mikroszkopikus vizsgálatokat. E diagnosztikai módszerek kivitelezése rövid időt vesz igénybe, így közvetlenül az embrió beültetése előtt elvégezhető a vizsgálat. Hosszú távon a Pécsi Tudományegyetem kutatói által szabadalmaztatott új diagnosztikai eljárások a manapság rutinszerűen elérhető 30%-os eredményesség helyett akár 50%-ra is emelhetik a beültetés sikerességét.

 

Fotó: MTA Kommunikáció – Szigeti Tamás



Previous Magyarország környezeti állapota
Next Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés?

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.