Új elnöke van az MTA-nak


Új elnöke van az MTA-nak

Tovább akarja vinni az elődje által beindított változásokat, de más munkastílust honosítana meg Lovász László matematikus,

Új elnöke van az MTA-nak

akit a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 185. közgyűlésén, kedden, a voksok 61,8 százalékával választottak a tudós testület elnökévé. A posztért Lovász László mellett Maróth Miklós klasszika-filológus és Németh Tamás agrokémikus indult. Az új elnök megbízatása három évre szól. „Az akadémia egyike a társadalmilag legelfogadottabb közintézményeknek és legfőbb feladatomnak azt tekintem, hogy ez fennmaradjon” – mondta az akadémia új elnöke a megválasztása után. Lovász László kiemelte a tudományos teljesítmény mellett a munkastílus és egy olyan közösség fontosságát, amely túl tudja tenni magát a politikán a tudomány és az ország érdekében.

Lovász László vezetői stílusa, saját bevallása szerint is egészen más, mint Pálinkás Józsefé. „Jobban szétteríteném a munkát, szélesebb körben, többeket vonnék be, de ebben az is benne van, hogy ő (azaz Pálinkás) végrehajtotta azokat a fő változtatásokat, amelyek irányával, lényegével mindenképpen egyetértek, ilyen értelemben tovább kell ezeket vinni”. A tervezett beruházásokkal, programokkal kapcsolatban Lovász László emlékeztetett arra, hogy folyamatban van a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóházának a felépítése; elmondása szerint ennek a beindítása, működésének meghatározása természetesen nagyobb lélegzetű feladatnak ígérkezik.

A nemzetközi tudományos életben nagyon sok megoldatlan, nehéz, égető kérdés akad: ilyen a publikációk szabad hozzáférése vagy a különböző tudományágak összeolvadása; ezek megoldásában az akadémiának aktív szerepet kell vállalnia. Hangsúlyozta, hogy az intézmény elsősorban a magyar tudósok teljesítményével érdemelte ki a közmegbecsülést, azzal, hogy olyan közösséget alkot, amelyben a tudomány előtérbe kerül az egyéb elgondolásokkal szemben, ahol a különböző területekről érkező tudósok képesek együttműködni a magyar tudomány előbbre jutása érdekében. Az akadémia 20. elnöke nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy a tudós testület tagjai őt választották a pozícióra és hangsúlyozta: minden erejével azon lesz, hogy eleget tegyen ennek a komoly megbízatásnak.

Lovász László hangsúlyozta, hogy a szakemberek elvándorlása a tudomány fejlődésének közvetlen következménye, ám azt kell elérni, hogy Magyarország ne vesztese legyen ennek a folyamatnak. Mint felidézte, Pálinkás József vezetése alatt az akadémia elindította a Lendület programot, amely épp ezt a problémát kezeli a tehetséges fiatal tudósok munkájának segítésével, ezért ezt a kezdeményezést a jövőben tovább kell vinni, finomítani. Az akadémia és az egyetemek közötti együttműködés fontosságáról szólva az új elnök kiemelte: a szoros kapcsolat az egész magyar tudományosság számára kulcskérdés, hiszen segít biztosítani az egyetemek azon képességének megőrzését, hogy kimagasló tudósokat tudjanak kinevelni. Az akadémia főtitkárává választott Török Ádám közgazdász elmondta, hogy az intézmény irányítása csapatmunka, amelyhez mindenki azzal járul hozzá, amihez a legjobban ért. Mint hozzátette, reméli, hogy eddigi tapasztalataival – akadémiai kutatóintézet és kutatócsoport vezetőjeként is tevékenykedett, emellett a költségvetési politikában is volt szerepe – segíteni tudja a vezetőség munkáját.

A főtitkárhelyettessé választott Barnabás Beáta Mária növénybiológus óriási megtiszteltetésnek nevezte kinevezését. Mint elmondta, mindig is célja volt, hogy közel vigye a tudományt az emberekhez. Hozzátette: reméli, hogy elődeik példáján elindulva jól, harmonikusan fognak tudni dolgozni. A sajtótájékoztatón rövid beszédet mondott az élettudományi alelnöknek választott Freund Tamás neurobiológus, aki az akadémiai véleménynyilvánítás fontosságát hangsúlyozta mind a politikai szféra, mind a társadalom felé. A természettudományi alelnökké választott Szász Domokos matematikus elmondta: eddig is tagja volt a vezetőségnek és hálás, hogy ismét bizalmat szavaztak neki. Kiemelte fontos, hogy a magyar tudomány – beépülve a nemzetközi tudományos életbe – megértse az ott zajló vitákat és azokra jól reagáljon. Élettudományi elnökségi taggá Tulassay Tivadar orvost, társadalomtudományi elnökségi taggá Szabó Miklós régészt, ókorkutatót, természettudományi elnökségi taggá pedig Bokor József villamosmérnököt választották.

Pálinkás József köszöntötte az MTA újonnan megválasztott elnökét, alelnökeit, főtitkárát, főtitkárhelyettesét és valamennyi új tisztségre bizalmat nyert akadémikustársát. „Bízom benne, hogy ez az egyedülálló intézmény, az akadémia közössége, a magyar tudományos tehetség és a fontos kihívások örömmel töltik el őket. Eddigi pályájuk elismerése az elnyert cím és az Akadémia tekintélyének biztosítéka az ő tudós kiválóságuk” – mutatott rá Pálinkás József. Pilinszky János szavaival – a „búcsú pillanatában áll helyre az aranyegyensúly” – Pálinkás József utalt mindarra a meghirdetett és elvégzett feladatra, amelyet az egyensúly megteremtése érdekében tett. „Hiszem, hogy a belső és külső egyensúlyt soha óvatossággal elérni nem lehet. Csak cselekvő bátorsággal és áldozatos munkával. Ennek jegyében terveztem, döntöttem és vittem véghez mindazt, ami most mögöttünk és egyszersmind előttünk áll. Minden tudásommal, teljes szívemmel, összes erőmmel a magyar tudományt, a magyar tehetséget és a jövő iránti bizalmat szolgáltam. Szép és nehéz hivatás volt ez, amelyben, tudom, minden sokszoros súllyal esett és esik latba.”

A leköszönő elnök a Tudós Társaság 1832-ben készült pecsétnyomójának ezüstből készült másolatát nyújtotta át Lovász Lászlónak. Pálinkás József ezzel a hagyományteremtő gesztussal adta át megbízatását utódjának. A Tudós Társaság 1828. március 20-án tartott ülésén határozta el, hogy kifejező intézményi jelképként oklevelet, címert és pecsétet készíttet az akadémia számára. A művészek és mesterek felkérésénél Széchenyi István fontosnak tartotta, hogy a tartalom mellett a „csinos forma is” szempont legyen, hogy a kor elismert szakemberei külsejüket tekintve is értékes, időtálló akadémiai szimbólumokat alkossanak. A grafikai elemek – amelyekhez a tartalmi programot az Akadémia-alapító adta – hosszas levelezés során formálódtak és váltak véglegessé 1832-ben. Az akadémia első hivatalos pecsétjét, a 40-szer 78 milliméteres, karneol nyelű topáz pecsétnyomót egy bécsi művész, Luigi Pichler vésnökmester, bécsi akadémiai professzor dolgozta ki.

A tisztújítás előtt Pálinkás József beszámolt a közgyűlés résztvevőinek az akadémia előző évi tevékenységéről, a küldöttek beszámolót hallgattak meg a tavalyi költségvetésről és az idei megszavazták az idei büdzsé irányelveit is.

Lovász László

1948. március 9-én született Budapesten. 1971-ben matematikusként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karán. 1971-75 között az ELTE tudományos főmunkatársaként dolgozott, 1975-82 között docensként vezette a szegedi József Attila Tudományegyetem Geometriai Tanszékét. Egyetemi tanári kinevezése után, 1978-82 között tanszékvezető egyetemi tanárként folytatta munkáját Szegeden. 1982 óta az ELTE egyetemi tanára, 1983-93 között a Számítógéptudományi Tanszéket vezette. 1993-2000 között a Yale Egyetem Számítógéptudományi Tanszékének professzora volt, 1999 és 2006 között a Microsoft informatikai cég kutatásvezetőjeként dolgozott. 2006-2011 között az ELTE TTK Matematikai Intézetének igazgatója volt, azóta az intézet professzoraként tanít.

Tudományos pályafutását középiskolás korában kezdte, 1964 és 1966 között három egymást követő évben nyert aranyérmet a Matematikai Diákolimpián. 1970-ben a matematikai tudomány kandidátusa, 1977-ben a matematikai tudomány doktora lett. harmincegy éves volt, amikor 1979-ben az MTA levelező tagjává választották, 1985-től az akadémiai rendes tagja, 2008-ban az MTA elnökségi tagjává is megválasztották. Lovász László 1981-ben hozta létre Erdős Pállal és Babai Lászlóval a Combinatorica című folyóiratot, amelyet főszerkesztőként jegyez. 1985-ben Babai Lászlóval a Budapest Semesters in Mathematics alapítója volt, amely az észak-amerikai diákoknak nyújt kombinatorikai és számelméleti kurzusokat. 1987-1994 között a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának választott tagja, 2007-2010 között a végrehajtó bizottság elnöke volt.

Elsősorban kombinatorikával és számítógéptudománnyal foglalkozik. Számos eredménye közül kiemelkedik a gyenge perfekt gráf sejtés igazolása, a Kneser-gráfokra vonatkozó sejtés bizonyítása. A geometriai hipergráf fogalmának meghatározása lehetővé tette az alfa-kritikus gráfok elméletének kimunkálását és kiépítését, valamint a Shannon-féle ötszögprobléma megoldását. Nevéhez fűződik a Lovász-féle lokális lemma, a Lovász-féle bázisredukciós algoritmus: a Lenstra-Lenstra-Lovász (LLL) algoritmus, valamint a konvex testek és rácsok algoritmikus elméletének kidolgozása. A 2000-es évek elejétől a kombinatorikus optimalizáció területén ért el kiemelkedő eredményeket. Több mint kétszázötven tudományos publikáció és kilenc könyv szerzője, társszerzője. Tudományos munkásságát számos akadémiai tagsággal, kitüntetéssel ismerték el. 1981-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, 1991-ben a londoni Európai Akadémia, 2007-ben a Svéd Királyi Akadémia, 2012-ben az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiája is felvette tagjai sorába.

Lovász László 1982-ben megkapta a diszkrét matematikai kutatásokért odaítélt Fulkerson-díjat, 1985-ben állami díjjal tüntették ki a kombinatorikus optimalizáció, a gráfelmélet és a számítógéptudomány terén elért nemzetközi jelentőségű eredményeiért, iskolateremtő tevékenységéért. 1999-ben neki ítélték oda a matematikusok Nobel-díjának tekintett Wolf-díjat, 2001-ben Corvin-lánccal, 2007-ben Bolyai János alkotói díjjal tüntették ki. 2008-ban Széchenyi-nagydíjat kapott a diszkrét matematika és az elméleti számítógéptudomány terén elért, világszerte kimagasló tudományos eredményeiért. 2010-ben elnyerte a japán Nobel-díjként is emlegetett Kiotó-díjat, 2012-ben ismét Fulkerson-díjas lett.

A Magyar Tudományos Akadémia eddigi elnökei

Egy magyar tudományos szervezet létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött. Bél Mátyás 1735. évi tervezete, majd több más eredménytelen javaslat után Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását. Fejér György 1809-ben megjelent értekezése is erre tett kísérletet.

A magyar tudós társaság, a későbbi Akadémia megalakítására végül akkor került sor, amikor ebben a témában 1825. november 3-án (ennek emlékére ünnepeljük ezen a napon a magyar tudomány napját) a pozsonyi Országgyűlés ülésén a küldöttek között heves vita bontakozott ki. A követek élesen bírálták a nemeseket, hogy nem vállalnak áldozatot a magyar nyelv ápolásának és használatának céljára felállítandó tudós társaság nemzeti ügyéért. Ekkor ajánlotta fel a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét (60 ezer forintot) a Tudós Társaság céljaira. Példáját követte gróf Károlyi György, Szatmár megye követe, gróf Andrássy György, Torna megye követe és Vay Ábrahám, Borsod megye követe. Az Országgyűlés 1827. évi XI. törvénye mondta ki: „Az önkéntes és szabad adakozással összeszedett tőke vagyonából Tudós Társaság, vagy Magyar Akadémia állíttassék fel”.

Az idén 189 éves Magyar Tudományos Akadémia története során a következők töltötték be az elnöki tisztet 1830-tól, az intézmény tényleges működésének kezdetétől:

Teleki József – 1830-1855

Dessewffy Emil – 1855-1866

Eötvös József – 1866-1871

Lónyay Menyhért – 1871-1884

Trefort Ágoston – 1885-1888

Eötvös Loránd – 1889-1905

Berzeviczy Albert – 1905-1936

Habsburg József – 1936-1944

Kornis Gyula – 1945

Moór Gyula – 1945-1946

Kodály Zoltán – 1946-1949

Rusznyák István – 1949-1970

Erdey-Grúz Tibor – 1970-1976

Szentágothai János – 1976-1985

Berend T. Iván – 1985-1990

Kosáry Domokos – 1990-1996

Glatz Ferenc – 1996-2002

Vizi E. Szilveszter – 2002-2008

Pálinkás József – 2008-2014

Lovász László – 2014-

Previous A munka ünnepe
Next Marosvásárhelyről megy szonda a sztratoszférába

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.