KÖRNYEZET
Ismerd meg a világot!Az európai levegőminőség javítása
Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A rossz környezeti levegőminőség, amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz, az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Erről már biztosan sokan hallottak. Arról viszont biztosan kevesebben, hogy mit csinál egy légkörkémikus (atmoszferikus kémikus). Nos ezek a szakemberek …
A jövő erdőiben okos robotok dolgoznak majd
Erdészeti robotok fejlesztésére kötött megállapodást a Soproni Egyetem és a SatiNav Robotics. A most induló együttműködés célja olyan autonóm, önálló munkavégzésre képes erdészeti robotok fejlesztése, amelyek hozzájárulnak az erdészeti munkafolyamatok automatizálásához és korszerűsítéséhez. Az új technológiák a hagyományos élőmunka-terhelés csökkentését, valamint a fenntartható és modern erdőgazdálkodás kialakítását szolgálják. A fenntartható technológiák iránti növekvő társadalmi és …
A Kárpátok legnagyobb kockázatú tűzfolyosói
Átfogó tűzelőrejelző módszert dolgoztak ki a Corvinus kutatói, ami alapján több tűzfolyosót is azonosítottak a Kárpátokban. A Kárpátok legnagyobb kockázatú tűzfolyosói közé tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye is. De a vegetációs tüzek kockázata világszerte nő, és ez alól Közép-Európa sem kivétel. A Budapesti Corvinus Egyetem három kutatója – Manczinger Melinda, Kovács László és Kovács Tibor …
Faültetés, természetes élőhelyek helyreállítása? Nem elég a klímaváltozás megfékezéséhez!
Szegedi kutatók kezdeményezésére hiánypótló globális kutatás készült. Ha a Földön minden olyan helyszínen megtörténne a természetes élőhelyek helyreállítása – például erdők, szavannák, sztyeppék vagy lápok –, ahol erre lehetőség van, akkor is csak az emberiség által kibocsátott CO2 (a klímaváltozásért felelős legfontosabb üvegházhatású gáz) 17 százalékát lehetne kivonni a légkörből 2100-ig. Ha pedig a jövőbeli …
A szaharai por csökkenti a napenergia-termelést Dél-Európában
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem kutatói új tanulmányukban a szaharai por dél-európai napelemes energiatermelésre gyakorolt hatását vizsgálták. A mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes, azaz napenergia-energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019-2023 közötti időszakban. Portugáliában ez a csökkenés 10,1-29,3%, …
A napraforgó-rejtély
Az ELTE kutatói több éves munkával igazolták, hogy az érett napraforgóvirágok gyakorlatilag mindenütt a földrajzi keletre néznek. A napraforgó-rejtély nem függ az uralkodó széliránytól, és a virágok tájolása sem befolyásolja a beporzó rovarok látogatásának gyakoriságát. A környezetoptikai kutatások azt is bizonyították, hogy a rögzített dőlésű napelemek energiamaximalizáló iránya térségünkben a hagyományos földrajzi déltől többé-kevésbé dél-kelet …
Forróság, kórokozók és heves zivatarok
Az évszázad végére Észak-Európában is gyakoribb lehet a forróság, hazánkban pedig a szeptemberi kánikula. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Divinszki Ferenc, Kis Anna és Pongrácz Rita – tanulmányukban a jövő klímakilátásait vizsgálták Európa különböző szélességi körei mentén. Eredményük szerint a forróság, a 35 °C feletti maximumhőmérsékletű napok száma Európa-szerte minden lehetséges klímaforgatókönyv szerint …
A legszárazságtűrőbb fűfajaink sem bírják már az aszályt
Az elmúlt évek rendszeressé váló és szélsőséges aszályai a szárazsághoz szokott területek növényzetét is próbára teszik. A Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek az ott már jól ismert szárazsághoz alkalmazkodtak. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói csak abban reménykedhetnek, hogy a buckák északi lejtőin, illetve a facsoportok közelében élő fűegyedek …
Parajdi bányaomlás – A sóterhelés napokig a határérték körül mozgott hazánkban
A Maros magyarországi szakaszára a parajdi bányaomlás óta figyelnek a szakértők. A Szegedi Tudományegyetem IKIKK Akkreditált Laboratóriumi Műszerközpontja keretében működő Talaj- és Vízvizsgálati Laboratórium munkatársai követik a sókoncentráció alakulását a Maros mentén. A múlt héten újabb, az előzőnél jelentősebb hullám vonult le a folyón, a korábban mért vezetőképesség értékek kétszeresével. Ez elérte, illetve enyhén meghaladta …
Városklíma és a városlakók hőérzetének kutatása
A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete nagyszabású kutatást indít a városklíma és a városlakók hőérzetének összefüggéseinek pontosabb megismerése érdekében. Itt az idő! Most bárki részt vehet a tudósok munkájában, amely a jövő várostervezését is befolyásolhatja. Ugyanis a klímaváltozás és a városklíma hatásainak jobb megértése érdekében a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete kutatási projektet …
Japán kertkultúra – a csend és a harmónia művészete
A japán kertkultúra világszerte elismert egyedi esztétikája és filozófiai háttere miatt. Egy japánkert és a japán kertkultúra nem csupán gyönyörű tájképi megoldásokat kínál, hanem egyesíti a művészetet, a filozófiát és a spiritualitást a természetben. Nagyon régi időkre visszavezethető története során a japán kertkultúra számos filozófiai irányzat és ideológia hatására fejlődött, beleértve a sintó, a taoizmus, …
Mi a magas patogenitású madárinfluenza és miért szerepel gyakran a hírekben?
A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) egy rendkívül fertőző és gyakran halálos baromfi betegség. A magas patogenitású madárinfluenza-vírust vadon élő madarak terjeszthetik házibaromfira és más madár- és állatfajokra, beleértve a teheneket és a macskákat is. Bár a madárinfluenza-vírusok általában nem fertőzik meg az embert, előfordultak már emberi fertőzések is. Ilyen betegséget vírusok (például H5N1 és H5N9) …
Temetik a jövőt az EASAC friss jelentésében
Bolygónk és az emberiség jövőjéről fest pesszimista képet és ezzel együtt azonnali cselekvésre szólít friss fenntarthatósági jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC). A korábbi, 2021. januári jelentéshez képest nemhogy javult volna a helyzet, hanem több szempontból is sokat romlottak bolygónk állapotának mutatói. Legalábbis a jelentés sajtóbemutatóján ezt közölte …
Növényvakság és egy növényvak mai világ
A növényvakság vagy a növények mindennapi életben való észrevétlensége összetett jelenség. De korántsem annyira újkeletű fogalom, mint gondolnánk. A mögöttes – akár biológiai, akár kulturális, akár szociális – tényezőket azonban még mindig folyamatosan kutatják. Nemrég Dr. Orlóci László az ELTE Botanikus kert igazgatója hívta fel újra figyelmünket a növényvakság (plant blindness) fogalmára. Így, egyfajta inspirációként, …
Legyen életünk része a füvészkert!
Azért kis betűvel köznévként írva, hogy füvészkert, mert mindegy melyikről legyen szó, legalább egybe érdemes beleszeretni. Aki tisztában van a téma alapfogalmaival, annak az olvasásában most két bekezdésnyi ugrást engedélyezünk! Aki maradt, annak eláruljuk, tulajdonképpen mindegy is, hogy a füvészkert vagy a botanikus kert kifejezést használjuk. Szervezeti funkció szempontjából nincs érdemi különbség. Mindkettő olyan intézmény, …
Dzsorden
TudományPláza
Dávid
Ildimami
Bendi