KÖRNYEZET
Ismerd meg a világot!Globális villámtevékenység
A soproni ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) kutatóinak közreműködésével új megközelítésben vizsgálják a globális villámtevékenység napi változásait. A FI munkatársai a világ több mint 10 különböző országában tevékenykedő kutatókkal együttműködve vizsgálják Földünk villámtevékenységét. A jelenség a bolygó klímaállapotának egy, a Nemzetközi Meteorológiai Világszervezet (WMO) által is kitüntetett figyelemben részesített jelzőrendszere. A nemrég publikált tanulmányban …
Az urbanizáció talajállatokra gyakorolt hatásai
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói az urbanizáció talajállatokra gyakorolt hatásait vizsgálták az éghajlat függvényében. Sokan el sem tudják képzelni, mennyi élet van egy marék földben, hát még egy magas humusztartalmú földben! (Baktériumokból a talaj felső 80-90 cm-es rétegében 3-4 milliót találunk egyetlen gramm talajban.) De a klímaváltozás, a környezetszennyezés mellett alig esik szó az …
Müografikus-képalkotás segíti a geográfusokat
A tűzhányók kozmikusmüon-képalkotása magyarázatot adhat a vulkánkitörések gyakorisága és a talaj deformációja közötti kapcsolatra. A vulkánkitöréseket vizsgáló müografikus kutatásban új eredmények születtek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) Innovatív Detektorfejlesztő Lendület Kutatócsoportja részvételével. A vulkáni folyamatokat a magma (földfelszín alatti olvadt kőzetanyag) állapotának változása és mozgása irányítja. Továbbá sok esetben okozza a vulkánok talajfelszínének …
Sivatagi méhsejtminták
A sós víz hatszögletű mintákat hoz létre a sivatagokban. A kaliforniai Halál-völgyben (Death valley, Badwater-medence) és Chilében (Salar de Uyuni) a sósivatagokban gyakran előfordulnak méhsejtminták, amik úgy néznek ki, mint valami szakrális központ. A Halál-völgyben mérték 1913 júliusában a világ legmagasabb levegő hőmérsékletét (56,7 Celsius-fok), 1972 júliusában a legforróbb talajhőmérsékletet (93,9 Celsius-fok) és 2018 júliusában …
Drasztikus időjárásváltozás lesz a következő évtizedekben
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) klimatológusainak kutatási eredménye alapján, már a következő évtizedekben döntő időjárási változásokra kell felkészülni az egész Dél-alföldi régióban. A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatása, amely „A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése” projekt keretében történt, megdöbbentő eredménnyel zárult. A prognosztizált időjárási változások sokunk életére hatással lesznek …
Greta Thunberg a Z-generáció klímaaktivistája
Greta Tintin Eleonora Ernman Thunberg a svéd származású fiatal klímaaktivista a közelmúltban ünnepelte 20. születésnapját. Ez az apropója annak, hogy, időszerűvé vált egy összefoglaló Greta Thunberg eddigi, aktivistaként töltött éveiről. Az egyik legfontosabb fogalom, amikor az ifjú hölgy neve felmerül: a klímaszorongás. A klímaszorongás egy olyan jelenség, ami egyre több embernél jelentkezik, méghozzá általában fiatalok …
Miért extrémek az idei pakisztáni árvizek?
Becslések szerint 33 millió embert érint a példátlan méretű áradás Pakisztánban és az esőzések, áradások 10 milliárd dolláros kárt okoztak. Alig akad olyan ember, aki ne halott volna a dél-ázsiai Pakisztán szomorú helyzetéről, ami a szakértők szerint az éghajlatváltozás eredménye. Az ország egyharmada víz alatt van az intenzív hőhullám és a rekord mennyiségű esőt okozó …
Természetes bolygatást utánzó erdőgazdálkodás kellene
Ki ne sajnálná az erdőt, ha lángokban áll, vagy hatalmas szélvihar dönti ki a fákat? Akkor is együtt érzünk a fákkal, ha az ónos eső vastagon ráfagy az ágakra és összetöri a fakoronákat. Vagy amikor hernyók ezrei rágják kopaszra a lombozatot. Pedig az ilyen és ehhez hasonló természetes bolygatások bizonyos mértékig és gyakorisággal minden erdei …
Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötet
Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötetet adott ki az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK). Az idegenhonos és inváziós károsítók kutatása és az ellenük való védekezési stratégiák kidolgozása mindig is kiemelt feladata volt az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményeiből mutat be néhányat a Kontschán Jenő intézetigazgató összeállításában most megjelent kötet. Ebben …
Patakok gyógyszer-szennyezettségének csökkentése
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatói új technológiákon dolgoznak a CLEAREADY projekt keretében a patakok gyógyszer-szennyezettségének csökkentése érdekében. A CSFK által vezetett Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program kutatócsoport két éven át vizsgálta a budapesti agglomeráció kisebb vízfolyásainak gyógyszer-szennyezettségének mértékét. A patakok vizében és az üledékekben kimutatható gyógyszer-koncentrációnak humánegészségügyi kockázata nincs. Azonban egyes hormonszármazékok, …
A cianobaktériumok nitrogénfelvétele
Új módszerrel vizsgálták a kutatók a cianobaktériumok nitrogénfelvételét. Bernát Gábor, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa és szerzőtársai új eredményeket értek el a cianobaktériumok nitrogénfelvétele témakörön belül. Korszerű módszerekkel, többek között a biológiában újnak számító Nano SIMS-tömegspektrometriával követték nyomon a cianobaktériumok nitrogénfelvételét, illetve a nitrogénkötés módját és napszaki változását. Ennek eredményeképpen több szén- …
Art Brunch az ELTE botanikus kertjében
Speciális kiállítás látogatható az ELTE botanikus kertjében. A „Kezdetben volt a kert” program a Design Institute jóvoltából jött létre, ahol kortárs alkotók segítenek megismerni a környezetünket. Az Art Brunch egyedi módon igyekszik felhívni a figyelmet a környezetünkkel ápolt kapcsolatunkra. A koncepció lényege, hogy az alkotók a munkáikat a szabadban – mint az ELTE füvészkertje – …
Kert a köbön c. kulturális programsorozat
Idén is megszervezi az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) a nagy sikerű Kert a köbön ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő kulturális programsorozatát. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont a tavalyi nagy siker után idén újra megszervezi a Kert a köbön tudománynépszerűsítő, kulturális programját. Új témákkal, új előadókkal, de a már megszokott keretek között tartják meg a programokat. A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert …
Lepkék legyenek a kertben? Ilyen legyen a kert!
A köztudatban élő szorgos méhecske képtől egy kissé elmaradnak a lepkék. De színpompás megjelenésükkel, szebbnél-szebb formájukkal és elegáns repdesésükkel mindenkit elbűvölnek. A lepkék viszonylag rövid életű beporzó rovarok, de nélkülözhetetlen részei az ökoszisztémának. A kikelő petékből lárvák fejlődnek, majd a bebábozódást követően nyerik el végleges alakjukat, melyet imágó állapotnak nevezünk. Az életszakaszok időbeli megoszlása fajonként …
Tudomány a kertben – Tavaszi feladatok gyümölcsfák esetében
Egyes gyümölcsfafajoknál már februárban elkezdődtek a metszési munkák, de a java még márciusban és április elején is tart. A Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutató Központjának két munkatársát, Dr. Kovács Szilviát és Kalmár Klementinát kérdeztük a gyümölcsfák esetében és a gyümölcsöskertekben elvégzendő legfontosabb feladatokról. A szakértők szerint a bő termés és jó gyümölcsminőség érdekében feltétlenül szükséges, hogy rendszeresen …
Dzsorden
TudományPláza
Dávid
Ildimami
Bendi