A csernobili atomkatasztrófa


A csernobili atomkatasztrófa

A Kijevtől 130 kilométerre elhelyezkedő Csernobilban 1986. április 26-án következett be a modern kor egyik legsúlyosabb katasztrófája.

A csernobili atomkatasztrófaAz atomerőműben működő 1000 megawattos, könnyűvizes, grafitfűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok közül 1986. április 26-án hajnalban az egyiket két robbanás vetette szét, ami felszakította az épület tetejét és falait is. Az eseményt követő vizsgálat kiderítette, hogy a katasztrófát egy tervezési hiba, valamint a személyzet felelőtlen, nem engedélyezett kísérlete okozta – azt akarták megtudni, hogy teljes áramkiesés esetén a turbinák energiája elég-e a tartalék hűtőrendszer üzemeltetésére, amíg a dízelgenerátorok bekapcsolnak. A reaktor teljesítményének mesterséges lenyomása, valamint a biztonsági automatika és a vészhűtő rendszer kikapcsolása után a tervezési hiba miatt a reaktor teljesítménye váratlanul megugrott, a hűtővíz elforrt, és először a gőznyomás idézett elő robbanást, majd kémiai robbanás történt.

A katasztrófa következményeit súlyosbította a nyílt kommunikáció hiánya: a vezetés aznap értesült a balesetről, de csak két nap múlva, külső nyomásra hozták nyilvánosságra a hírt. Az erőmű környékéről 36 órás késéssel kezdték meg a lakosság kitelepítését (a 30 kilométerben megállapított tiltott zónában több százezren laktak). Az atomfelhő egész Európát elérte, hazánkig április 29-én este jutott el, de ez és a katasztrófa ténye csak a május 1-i felvonulás után szerepelt a hírekben.

A csernobili atomkatasztrófaA balesetet követően a másik három blokkot lezárták, a negyedik fölé pedig vasbeton szarkofágot emeltek, hogy bezárják a radioaktív sugárzást. Ennek az építménynek a cseréje egyre sürgetőbbé válik, várhatóan 2017 novemberében történik meg. A 110 méter magas és 257 méter széles, mozgatható kupola a szakemberek szerint legalább 100 évre biztonságosan zárja le a reaktort, ellenáll majd hatos erősségű földrengésnek, tornádóknak, valamint extrém hőmérsékleteknek is. A katasztrófát követő vizsgálat emberi mulasztást állapított meg a robbanás elsődleges okaként, és 1987-ben tíz év börtönre ítélte az erőmű vezetőit.

Az ENSZ adatai szerint a balesetnek 47 közvetlen halálos áldozata volt, illetve mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, aminek következtében közel 4000 fő hunyt el rákbetegségekben. Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon kívül további két tucat európai ország vált érintetté, és mintegy 45 ezer négyzetkilométernyi föld fertőződött meg. A szovjet adatok szerint 600 ezer, az ENSZ szerint 850-900 ezer ember vett részt a következmények felszámolásában, akiknek Nyikolaj Antoskin vezérezredes, a légierő kijevi körzetének akkori parancsnoka szerint már 50-70 százaléka nem él.

A csernobili baleset következményeként a világ energetikai vállalatai, így a Roszatom is számos új fejlesztést és szabályozást vezetett be, illetve előtérbe került a biztonság megteremtésének fontossága. Az új típusú erőmű, a 3+ generációs reaktor, többszörös védelmet jelentő passzív biztonsági rendszerekkel rendelkezik, amelyek emberi beavatkozás nélkül is képesek kezelni egy rendkívüli helyzetet, elvezetve a hűtés kiesése miatt keletkező hőt. Emellett a típus rendelkezik úgynevezett reaktorolvadék-csapdával, a reaktort körülvevő kettős falú beton pedig akár egy repülőgép becsapódását is kibírja, valamint 9-es erejű földrengésnek és szökőárnak is ellenáll.

Previous Japán újítása - a láthatatlan vonat
Next Mennyit keres egy bérgyilkos?

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.