Krausz Ferenc az attofizika tudományának megalapítója


A magyar szakember az attofizika területén végzett kutatásaiért kapta az 50 ezer euróval járó díjat

Krausz Ferenc kísérleti fizikusnak, a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet (MPQ) igazgatójának ítélték oda a Német Fizikai Társaság (DPG), a Német Kémikusok Egyesülete (GDCh) és Frankfurt városa közös elismerését, az Otto Hahn-díjat.

attofizika

A magyar szakember az attofizika területén végzett kutatásaiért kapta az 50 ezer euróval járó díjat, amelyet minden második évben ítélnek oda, felváltva a fizika és a kémia területén végzett kutatásokért. Az attofizika elnevezés az attoszekundum kifejezésből származik, attoszekundumnak pedig a másodperc ezertrilliomod részét nevezik.

Krausz Ferencet az attofizika tudományának megalapítójaként tartják számon. Kutatócsoportjának sikerült elsőként előállítania és megmérnie egy attoszekundum ideig tartó fényimpulzust, és kifejleszteni eljárásokat, amelyekkel közvetlenül lehet vizsgálni az elektronok atomon belüli mozgását. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagja a legrangosabb német fizikai és kémiai tudományos elismerés mellett az idén megkapta az arab Nobel-díjnak is nevezett Fejszál-díjat. Ezek az elismerések a tudományos világ “megelőlegezett bizalmát” jelzik, és kifejezik az új méréstechnikákhoz fűződő “nagy reményeket”, hiszen az attofizikai eljárások “egy napon talán elősegíthetik jelenleg még gyógyíthatatlan betegségek mikroszkopikus okainak megértését, és hozzásegíthetnek a modern elektronika nagyságrendekkel történő felgyorsításához” – mondta el az MTI-nek pénteken a tudós, aki a napokban vette át az Otto Hahn-díjat Frankfurtban.

Az attoszekundomos fizika segítségével remélhetőleg “a legalapvetőbb, molekuláris szinten” sikerül majd megérteni egyebek között a rákbetegség kialakulását és lefolyását, és kidolgozni gyógymódokat, amelyekkel “a legelső pillanatban” lehet felismerni és legyőzni a betegséget – magyarázta Krausz Ferenc. Az új tudományág alapvető szerephez juthat atomi skálájú áramkörök kifejlesztésében is, amelyek a jelenlegi legfejlettebb áramköröknél akár százezerszer gyorsabban kapcsolhatják az elektromos áramot – tette hozzá.

Krausz Ferenc a Budapesti Műszaki Egyetemen kezdett a rendkívüli sebességű lézerfényvillanásokkal, azaz ultrarövid lézerimpulzusokkal foglalkozni, majd Ausztriában végzett kutatásokat, ahol a magyar mellé osztrák állampolgárságot is szerzett. Németországban 2003 óta dolgozik, és nemcsak a garchingi MPQ igazgatója, hanem a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kísérleti fizikai professzora. Munkásságát korábban egyebek mellett a Wittgenstein-díjjal és a Leibniz-díjjal ismerték el.

“Szeretnék mind a három országnak visszaadni valamit, amit kaptam tőlük” – mondta a magyar fizikus, aki részt vett az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásának legjelentősebb központja, a szegedi szuperlézer néven ismert Exreme Light Inftrastructure (ELI) projekt előkészítésében is.

“Nagyon szurkolok azért, hogy ez az új infrastruktúra megépüljön úgy, ahogy azt közösen megálmodtuk. Az ELI igen nagy eredmény lenne mind Magyarország és a magyar tudományos közösség, mind Európa és az egész világ tudományos közössége számára” – emelte ki Krausz Ferenc, hangsúlyozva, hogy minden lehetséges támogatást megad a projekt sikeréhez.

A kutató a tavaly Berlinben létrehozott Gábor Dénes Társaság a Tudományos Együttműködésért (Dennis Gabor Gesellschaft zur Förderung Wissenschaftlicher Zusammenarbeit) alapító tagja. Elmondta: az egyesület a Németországban dolgozó magyar kutatók összefogásával igyekszik erősíteni a magyar-német tudományos kapcsolatokat, és tenni azért, hogy “hazatelepülő kutatók révén kompenzálódjon a hosszú ideje egyoldalú agyelszívás”. A folyamat megfordításában az ELI mellett segíthetnek az utóbbi években Magyarországon elindított kezdeményezések is, mint például az MTA fiatal kutatóknak szóló Lendület programja. “Ezek jó irányba tett lépések, pontosan ilyen kellenek” – mondta Krausz Ferenc.

Hozzátette: további “óriási erőfeszítésekre van szükség”, hogy legalább néhány területen kialakuljanak a világszínvonalú kutatás feltételei, de van mire alapozni, hiszen kiváló kutatócsoportok dolgoznak Magyarországon, és a magyar szakemberek számos tudományágban “messze földön híresek”. Úgy vélte, egyebek között az informatika, a biotechnológia, a gyógyszer- és vegyipari kutatások területén és a fizikai tudományok több ágában is érdemes lenne további fejlesztési programokat tervezni.

Previous A Tudomány Világfóruma Rio de Janeiróban
Next A világ legnehezebb nyelve

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.