Lustaság és maradiság vezetett a Homo erectus kihalásához

A Homo erectus több mint 1,8 millió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, eljutott Ázsiába és Európába, valamint Indonéziába is. A hozzájuk kapcsolható elméleteknek se szeri, se száma. Egyeseket elfogadnak, másokat elvetnek. Mivel nagyon sok elmélet feltevéseken alapul, így előre leszögezzük, ez a “lustaság kiindulópont” is csak egy megközelítés, nem biztos, hogy általánosítható egy egész fajra, …

0 148
Share
Az alvilág kapuja

A világ dolgainak több mint 95 %-ára van tudományos magyarázat. A maradék 5 % az, amivel még nem foglalkoztak vagy nem találták meg még rá a magyarázatot. A pokolról, annak hangjairól és az alvilág kapujáról is vannak legendák, amik a tudományosan magyarázható tényekre odafigyelve teljesen logikussá válnak, még akkor is, ha így egy cseppet vesztenek …

0 215
Share
Michelangelo Dávid szobra - TUDOMÁNYPLÁZA - Évezredek

Michelangelo impozáns méretű szobrát és a hős Dávidot régen a firenzei hatalom szimbólumaként ünnepelték. A merész ótestamentumi hős, Dávid legyőzte az elpusztíthatatlannak hitt Góliátot. De a szobor a vizsgálatok nemcsak a legapróbb részletekig hasonlít az emberre, hanem, ahogy az az embereknél is lenni szokott az idő megviselte a bokáit. Bár a márvány pusztulása az emberi élethez …

0 354
Share
Magyarok tisztázták a viking hajósok útját

Milyen valószínűséggel érhették el Norvégiából Grönlandot, illetve fedezhették fel Amerikát a viking hajósok? Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának kutatói, Száz Dénes és Horváth Gábor tisztázta ezt, egy  az égboltfény polarizációját is felhasználó, kifinomult navigációs módszerrel. A csaknem 15 éven át tartó kutatás során a Környezetoptika Laboratórium kutatói először az égpolarizációs viking navigáció (ÉVN) légköroptikai …

0 151
Share
Magyarok és a földi evolúció

Az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport vezetője, Szöllősi Gergely János és kutatótársai DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúció lenyomatait. Az örökítőanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, melyekből nem maradtak fenn ősi élőlények fosszíliái. A földi élet történetéről kézzelfogható bizonyítékokkal egy nevezetes esemény, a körülbelül félmilliárd évvel ezelőtt bekövetkezett „kambriumi robbanás” utáni időszakból rendelkezünk. Ekkor jelentek …

0 144
Share
Egy második világháborús amerikai repülőgép-hordozó roncsait fedezték fel Ausztrália közelében.

Egy második világháborús amerikai repülőgép-hordozó roncsait fedezték fel Ausztrália közelében. A Lexington repülőgép-hordozót körülbelül 3 kilométeres mélységben találta meg a Microsoft cég társalapítója, Paul Allen vezette keresőcsapat, a Korall-tengerben, 800 kilométerre Ausztrália keleti partjaitól. Nagyjából hat hónapig tartott a hajó felkutatásának megtervezése. A Lexington az egyik legelső amerikai repülőgép-hordozó, amelyet valaha építettek, Lady Lex néven ismert, és …

0 86
Share
127 millió éves madárfióka világítja meg a madarak evolúcióját

Egy 127 millió évvel ezelőtt kikelt madárfióka megkövesedett maradványaira bukkantak. Bár a fosszíliát még évekkel ezelőtt fedezték fel a spanyolországi Las Hoyas lelőhelyen, ám egészen mostanáig nem nagyon tanulmányozták. A mezozoikus korból, 250-66 millió évvel ezelőtt élt ősmadarak fosszíliái nagyon ritkák és a fiókák megkövesedett maradványai még a ritkábbnál is ritkábbnak számítanak. Ez a most …

0 116
Share
Kétezer éves sziklafaragványok Szaúd-Arábiában

Dromedárokat, azaz egypúpú tevéket ábrázoló életnagyságú sziklafaragványokat fedeztek fel Szaúd-Arábia északnyugati részén régészek. A régészek szerint az időszámításunk előtti, vagy szerinti 1. századból származó leletek egyedülállónak számítanak a térségben. A CNRS francia kutatóközpont, valamint a szaúdi turisztikai és nemzeti örökségvédelmi bizottság munkatársai az Antiquity című folyóiratban számoltak be a felfedezésükről. Ez új fényt vet az Arab-félsziget sziklaművészetének …

0 112
Share
Keveredés és izolált együttélés az őskori Délkelet-Európában

Az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszékének két oktatója, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás egy erdélyi rézkori sorozat embertani elemzésével és genetikai minták gyűjtésével járult hozzá ahhoz a nagyszabású munkához, amelynek eredményeként kiderült, hogy Délkelet-Európa volt az őskor egyik genetikai és kulturális csomópontja. A 82 intézet részvételével készült tanulmányhoz az ELTE TTK Biológiai Intézet Embertani Tanszéke  mellett részt …

0 113
Share
Ötszáz év után derült ki, milyen betegség pusztított az aztékok körében a XVI. században.

Ötszáz év után derült ki, milyen betegség pusztított az aztékok körében a XVI. században. A mai Mexikó területén élt ősi aztékok körében az 1545 és 1550 közötti öt évben 15 millió emberrel – a lakosság nagyjából 80 százalékával – végzett egy rejtélyes betegség a mai Mexikó és Guatemala (egy részének) területén. A pusztító kórt az aztékok …

0 364
Share