Kínában mindennap történik valami


Kínában mindennap történik valami

Tudományos területen nem telik el úgy nap, hogy ne bukkanna fel valami, ami Kínával kapcsolatos.

Mondhatnánk, hogy hatalmas ország, nagy számok törvénye; de ez most valami más. Távol-keleti barátaink erősen belehúztak a felzárkózásba minden területen. Így nem régen egy több mint 700 évvel korábban praktizáló konfuciánus orvos sírját találták meg az északnyugat-kínai Senhszi tartományban. A régészek egy Csoucsi nevű településen bontották meg a Jüan-dinasztia (1271-1368) korából származó sírhelyet, és az ott talált részletes leírásból fejtették meg, hogy egy Vu Csing nevű tudós orvost temettek el benne. Vu a Kínában neves Zsu Ji, konfuciánus orvos dinasztia családjába született – tájékoztatta a Hszinhua hírügynökséget Tuan Ji, a tartományi régészeti intézet kutatója. Magyarázatul hozzátette, hogy a konfuciánus orvosok megkülönböztetett tiszteletet élvező csoportot képeztek a korabeli társadalomban; egyszerre voltak alapos ismerői a konfuciánus filozófiának és bizonyítottak jártasságot az orvostudományban. A sírhelyhez egy folyosó vezetett, amelyet egy ajtó választ el a sírkamrától. A régészek a kamrában vasszegeket, korhadt fatörmeléket és ismeretlen eredetű csont maradványokat találtak. Hetvenhat darab úgynevezett temetési kellék is megmaradt az utókor számára, köztük kerámiaedények és jáde tárgyak. A sírfelirat szerint Vu foglalkozási beosztása szerint felelős volt a helyi egészségügyi ellátásért és az oktatásért is. Egy szintén kőbe vésett történet pedig arról számolt be, hogy egy alkalommal saját karjából metszett ki egy darab húst, hogy beteg anyjának így fejezze ki gyermeki odaadását.

Kínában mindennap történik valami

Ha időben korábbra tekintünk vissza, akkor az orvos maradványainak feltárása előtti hír, hogy egy hatalmas dinoszaurusz jó állapotú maradványaira bukkant egy északkelet-kínai földműves munka közben. Az őslény 126 millió évvel korábban, a kréta korban élhetett és a Csaojang városhoz tartozó kis településen már megtették a kezdeti lépéseket a 15 méter hosszú, sauropoda alrendbe tartozó dinoszaurusz kiásásához. E csoportba tartoznak a valaha élt legnagyobb, négy lábon járó, növényevő szárazföldi állatok, amelyek jellemzője a kis fej, a hosszú nyak és a hosszú farok. Hiánytalan sauropoda-fosszíliákat ritkán találnak, a csaknem teljes példányoknál többnyire hiányzik a fej, a farok vége, vagy nincsenek meg a lábak, ám – bár Csaojang körzetében nem ez az első 120-150 millió évvel korábbi kövület felfedezés – a szakértők szerint a mostani az eddigi leginkább épen maradt sauropoda-kövület.

Kínában mindennap történik valamiÁprilisban 43 megkövesedett dinoszaurusztojást – köztük egy 13 centiméter átmérőjűt – találtak útépítők a Kuangtung tartományi Hojüanban. A magát a dinók hazájának nevező település 2005-ben a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült több mint 10 ezer dinoszaurusztojásával.

Ha szakítunk az őslényekkel, akkor azt is el mondhatjuk, hogy a minap leletek százaira bukkantak a kínai Nankingban, a Ming-kor hatalmas hajógyárának helyszínén, ahol hajóépítéshez használatos eszközök százait rejtő építkezési terület vált ásatások helyszínévé. Úgy tűnik, a munkások annak a hajógyárnak a nyomaira találtak rá, amely egy időben a kínai Kolumbusz, Cseng Ho admirális flottájának hajóit is készítette. A Lungcsiang hajóépítő üzemet először a Déli Szung-dinasztia (1127-1279) idején hozták létre, s a Ming-dinszatiában nőtte ki magát nemzeti hajóépítő központtá. Feltételezések szerint a Jangce folyó mentén fekvő gyárban 20-30 ezer ember dolgozhatott. Később, Jung-lö császár uralkodása idején (1360-1424) szerepe némileg háttérbe szorult, mivel Cseng Ho indiai-óceáni felfedező útjaihoz a hajókat egy másik, a Paocsuan hajógyár építette. A híressé vált Kincses Flotta hajói már itt készültek. Cseng Ho, aki 1381 és 1433 között élt, 1405-től kezdődően hét expedíciót vezetett, ezek során megjárta Dél-Ázsiát, a Közel-Keletet és a Horn-fokot is. Egyes vélemények szerint az amerikai kontinensre is eljutott évtizedekkel Kolumbusz előtt. Alig öt éve volt, hogy a régészek Nankingban azonosították Cseng szintén véletlenül felfedezett síremlékét, de az admirális maradványai nem voltak ott, hiszen köztudott, hogy 1433-ban Indiában hunyt el, ahonnan már nem szállították vissza. Az admirális, Cseng Ho eunuch, a dél-nyugati Jünnan tartományban, muszlim családban született. Amikor a kínaiak 1382-ben megdöntötték a mongol uralmat, gyermekként fogságba került, kasztrálták, majd Csu Ti herceg udvarába került. Cseng a herceg katonai tanácsadója lett, s kulcsszerepe volt abban a lázadásban, amely a herceget Jung-lö néven császárrá tette.

Kínában mindennap történik valami

Egy másik igen fontos hír, amely szintén mostanában kapott szárnyra, hogy hét év szünet után ismét újraindítják a kínai agyaghadsereg feltárását Hszianban, az első kínai császár nyughelyének közelében. A sírhely és az uralkodó örök álmát vigyázó agyaghadsereg 1987 decemberében került fel az UNESCO világörökségi listájára. A régészek modern technikát, többek közt digitális szkennelést is alkalmaznak majd az új munkálatok helyszínén az úgynevezett 2. számú gödörben, amelyből az első ásatások időszakában, 1994 és 2008 között több különlegesen ritka színes szobor került a felszínre. A kutatók becslése szerint a szóban forgó gödörben 1400 agyagkatona és 89 szekér rejtőzhet. Feltételezéseik szerint bár az 1. számú gödörnél kisebb területről van szó, a leletek változatosabbak, a hadsereg egységeit itt szekeres, lovas és íjász katonák alkotják. Ez a terület volt az, ahonnan többek között egy zöldre festett arcú katonát ástak ki. Ekkor jutottak arra a megállapításra, hogy a harcosokat egykor vélhetően festették is, csak az évszázadok folyamán a színük megfakult, a festék lekopott.

Kínában mindennap történik valami

Az agyaghadsereget Csin Si Huangti császár, a Csin-dinaszita (Kr.e. 221-206) alapítójával együtt temették el Kr.e. 209-210-ben, három nagy egységre tagolt árok- és gödörrendszerben helyezték el őket. A földalatti mauzóleum a világon a legnagyobb, 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú katona, ló és egyéb hadi felszerelés nyomára találtak. A 2. számú gödörben 1994-ben kezdett munkálatokat 14 évvel később szakemberhiányra és a korszerű, állagmegóvó védelmet biztosító technológia hiányára hivatkozva állították le.

Kínában mindennap történik valamiDe az is komoly hír, hogy a napokban megnyílt a pekingi Régi Nyári Palota élethű másának egy része az eredeti helyszíntől ezer kilométerre, Kelet-Kínában. A sokat vitatott turisztikai létesítményt máris ezrek keresték fel. A Hengtien szomszédságában, több mint 400 hektáron elhelyezkedő, palotarészlet továbbra is megosztja a közvéleményt és a szakmát: míg egyeseket csodálattal tölt el, mások unalmas. rossz térkihasználású, korlátozott kulturális élményt nyújtó ötletnek minősítették. A múlt hónapban az eredeti Régi Nyári Palota vezetői azzal fenyegetőztek, hogy jogi lépéseket tesznek, ha a szellemi tulajdonjogok sérelmére utaló jeleket látnak. Hangsúlyozták, hogy az eredeti, Csing-dinasztia császárai által építtetett pavilon- és kertkomplexum egyedi és nem másolható. Amit pedig újraépítenek, azt hatóságilag engedélyeztetni kell, és egy bizonyos minőségi szintet is el kell érnie.

A különböző külföldi nevezetes épületek másolatait előszeretettel felvonultató kínai világfalvak mintája nyomán született ötlet eredeti változata szerint a Régi Nyári Palota 95 százalékát építik fel négy részletben. Hszü Ven-zsung, az építtető megbízottja, a Hengtien cégcsoport nyugalmazott elnöke a Hszinhua hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy projektjük nem sérti a pekingi palota érdekeit, s túl azon, hogy egy turisztikai parkról van szó, céljuk a fiatal generáció történelmi nevelésének elősegítése. A vállalkozás nagyjából 30 milliárd jüanba (4,8 milliárd dollár) kerül, a kezdetben tervezettnél tíz milliárd jüannal többe. A beruházásba több mint 1 milliárd jüannal szálltak be hazai és külföldi befektetők és a tervek szerint 2016-ra készülnek el vele.

Kínában mindennap történik valami

A Tiltott Város területének ötszörösén fekvő, Peking északnyugati kerületében elterülő Régi Nyári Palota építkezései 1707-ben kezdődtek és 150 éven át tartottak. A több mint 95 százalékban kínai stílusú építmények, templomok, hidak százai mellett a meghívott jezsuita misszionáriusoknak köszönhetően többek közt európai stílusú épületek, szökőkutak, kertek is helyet kaptak benne. A Régi Nyári Palotát (Jüenmingjüen) a második ópiumháború idején, 1860-ban angol-francia szövetséges csapatok feldúlták, lerombolták és kifosztották; felbecsülhetetlen muzeális értékű műtárgyakat vittek el. A szövetséges – amerikai, orosz és brit – csapatok az úgynevezett bokszerlázadás leverése idején 1900-ban a Nyári Palotával együtt ismét kifosztották. A maradványok, illetve romok felújítása máig elhúzódó viták tárgya azok között, akik szerint e kulturális örökséget, a kínaiak külföldi hatalmak általi, történelmi megaláztatásának szimbólumát meg kell hagyni mostani állapotában, illetve, akik szerint az állagmegóvásnál is többet kellene tenni, újra kell építeni az eredetit. Az illetékes állami hivatal mindenesetre 2010-ben a palota területét régészeti parknak minősítette.

Kínában mindennap történik valami

A végére pedig maradt a sport, merthogy az is kiderült, a korábban véltnél 800 évvel előbb űzték a polót Kínában. Azaz, erre a következtetésre jutottak helyi kutatók, akik 2400-2800 éves polólabdákat találtak Hszincsiangban. A birkabőrből készült három labdára, amelyeket gyapjú és bőrdarabkákkal tömtek ki, és amelyekre egy piros keresztet festettek, a turpáni Janghaj sírokban találtak rá. Kialakításukat tekintve nagyon hasonlítanak azokra a polólabdákra, amelyeket a Nyugati Han-dinasztia (Kr.e. 202-Kr.u. 9) időszakából származó sírból ástak ki. A legfrissebb leletekkel kapcsolatban Lü Kuo’en vezető régész elmondta: a pólólabdák használata minden jel szerint a Tavasz és Ősz korszak, illetve a Hadakozó Fejedelemségek korszakának (Kr.e. 770-221) idejére nyúlik vissza. Az eddigi kutatások, illetve nyomok azt valószínűsítették, hogy a sportot először a Han-dinasztiában (Kr.e. 202-Kr.u. 220) űzték.

Kínában mindennap történik valamiA labdákkal együtt felszínre került nyolc darab hosszúnyelű kalapács is, amelyek könnyen felismerhetők a Tang-dinasztia (618-907) korabeli festményekről. Ebben az időszakban a póló rendkívüli népszerűségnek örvendett és gyakorta megjelenítették a korabeli művészeti alkotásokon. Hasonló kalapácsok, ütők voltak láthatók azoknak az agyagszobor figuráknak a kezében, amelyeket a térségbeli Asztana sírok feltárásakor találtak. A leletek újabb bizonyítékai a hszincsiangi pólókultúra egykori virágzásának. Az elmúlt években a régióban, az úgynevezett Taskurgan tádzsik autonóm megye területén például egy 6600 négyzetméter területű pólópályát találtak. Az új pólólabdák lelőhelye, a 3000 éves Janghaj sírok a Turpán-medence eddig felfedezett legnagyobb sírhelye. Amióta az 1970-es években az ásatások itt megkezdődtek, sok jó állapotban lévő leletre találtak a régészek.

Previous Megtalálták a világ legrégebbi kőkarkötőjét?
Next Öt éven belül gyógyíthatóvá válik az asztma?

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.