Olvasási idő: 8 perc

Történelmét tekintve a téli olimpia nem olyan régi, mint a nyári.

Míg az első nyári olimpiát – az ókori olimpiák mintájára – 1896-ban rendezték meg először Athénban, addig az első téli olimpiát csak 1924-ben, a franciaországi Chamonix-ban.

Az olimpiai játékok megrendezése a „minden sportág, minden nemzet” alapelvet képviseli. A sportágak fejlődése azonban lehetetlenné tette, hogy az összes sportág küzdelmeit egyetlen nagy verseny keretében lehessen összefogni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hosszas hezitálás után végül elfogadta az önálló téli olimpia gondolatát. A NOB 1925-től életbe léptetett új számlálási rendszere szerint, az első téli olimpiát 1924-ben tartották meg. 1992-ig a téli olimpiát mindig a nyári játékokkal azonos év telén rendezték, 1994-től pedig beállt a ma is érvényes kétéves ritmus a nyári és téli olimpiák rendezésében.

A téli olimpiák statisztikája a nyári olimpiákéhoz hasonlóan alakult. Az évek során folyamatosan nőtt a versenyszámok, a résztvevő országok, a versenyzők és a nézők száma. A versenyzők nem szerinti megoszlása jóval kiegyenlítettebb napjainkban, mint a kezdeti olimpiákon. Az első olimpián 11 nő, és 247 férfi vett részt, míg a 2010-es rendezvényen 1503 nő és 1033 férfi versenyző volt.

A téli olimpiai játékok lebonyolítása sokkal inkább függ az időjárási és földrajzi tényezőktől, mint a nyári olimpiáké. 1964-ben Innsbruck-ban például a hóhiány, 1984-ben, Szarajevóban pedig a hirtelen leesett hatalmas hó okozott gondot. A Lake Placid-ben 1932-ben megrendezett téli olimpiára vasúton szállították a havat a rendezvény színhelyére, 1980-ban pedig a kor akkori legkomolyabb hóágyúparkja biztosította a megfelelő hóréteget a versenyekhez.

A nyári olimpiákat néhány kivétellel fővárosokban rendezték a fejlett infrastruktúra miatt, míg a téli olimpiák rendezési jogát kis lélekszámú hegyvidéki üdülőfaluk is elnyerték. Téli olimpiát csak egyszer rendeztek eddig fővárosban, 1952-ben a norvégiai Osloban.

I. téli olimpia: 1924 – Chamonix

A nyáron rendezett párizsi olimpia téli folytatásaként a NOB „téli nemzetközi sporthetet” rendezett, melyet utólag „Téli Olimpia” elnevezéssel illettek. A már korábban, a nyári olimpián szereplő jégkorong és műkorcsolya mellett megjelentek az északi síversenyek, a gyorskorcsolyázás és a bob, bemutató jelleggel pedig a curling és a sílövészet. Az első olimpián a svájci bobosok, akik igazi pályán Chamonix-ban siklottak le először, tombolán nyert, fából készült járművükkel, a felmelegedő időnek és a megolvadó jégnek köszönhetően megszerezték az aranyérmet a kásás jégen lelassuló modernebb felszerelésekkel induló csapatok előtt. A rendezvényen 16 ország 258 versenyzője vett részt 16 versenyszámban. A legtöbb arany, ezüst és bronzérmet Norvégia versenyzői szerezték, megelőzve Finnországot és Ausztriát.

II. téli olimpia: 1928 – St. Moritz

Az II. téli olimpia rendezési jogát már nem a nyári olimpiát rendező ország nyerte el, 1928-ban a svájci üdülőhely St. Moritz rendezhette meg. Az 50 kilométeres sífutás során sokan feladták a versenyt a rendkívüli hőterhelés miatt, mert az indulásnál mért nulla fok a verseny végére +25C°-ra melegedett. Ekkor még természetes jégen rendezték a versenyszámokat, így törölni kellett a 10 kilométeres gyorskorcsolya számot is, mivel a jég alkalmatlanná vált a sportolásra. A résztvevők száma nőtt az első olimpiához képest, már 25 ország 464 résztvevője versenyzett 14 versenyszámban. A legtöbb érmet újra Norvégia nyerte, az Egyesült Államokat és Svédországot megelőzve.

III. téli olimpia: 1932 – Lake Placid

1932-ben Amerikában került megrendezésre a harmadik téli olimpia. Az alig 4000 lakosú település Lake Placid kapta a rendezés jogát. Az amerikaiak az eddigieknél veszélyesebb lesiklópályákat jelöltek ki. A gyorskorcsolya versenyeken nem párban, hanem egy csoportban indították a versenyzőket, így nem a gyorsaság, hanem az ügyesség döntötte el a verseny eredményét. A versenyen magyar siker is született, a Rotter-Szollás páros harmadik helyezést ért el korcsolyázásban. A játékokon 17 ország 252 versenyzője vett részt 14 versenyszámban. A legtöbb érmet a legnagyobb létszámú olimpiai csapattal induló Egyesült Államok nyerte, Norvégia a második, Svédország a harmadik lett.

IV. téli olimpia: 1936 – Garmich-Partenkirchen

Az olimpiai láng 1936-ban visszatért Európába, és a bajorországi Garmisch-Partenkirchen településpáros rendezte a versenyt. Ezen az olimpián először volt olimpiai szám az alpesi sízés, viszont a síoktatókat kizárták a versenyekből, mert az olimpia szabályai szerint csak amatőr versenyzők indulhatnak, emiatt az osztrák és svájci síelők bojkottálták a versenyeket. A bobszámok kivételével minden versenyszámban indult magyar sportoló, de csak egy bronzéremmel tértek haza versenyzőink. Az olimpián 28 ország 646 sportolója 17 számban versenyzett. Norvégia szerezte a legtöbb érmet, a második Németország, a harmadik pedig ismét Svédország lett.

1940-ben nem rendeztek téli olimpiát, a második világháború egy időre kioltotta az olimpiai lángot.

V. téli olimpia: 1948 – St. Moritz

A háború utáni első téli olimpiát újra a svájci St. Moritz-ban rendezték. Japán és Németország háborús bűneik miatt nem vehetett részt a versenyeken, így először nyerhetett amerikai versenyző az alpesi sízésben. Hatalmas szenzációt keltett a svéd síugrócsapat vezetője, aki korábbi sérülése ellenére minden edzés, gyakorlás és előkészítés nélkül részt vett a versenyen és ezüstérmet szerzett. Ezen az olimpián történt az első műkorcsolya zsűri által elkövetett pontozási csalás is. Az amerikai Dick Buttont kiváló gyakorlata ellenére olyan mértékben lepontozták, hogy az már a nemzetközi szövetség elnökének is szemet szúrt. Páros műkorcsolyázásban Kékessy Andrea-Király Ede magyar páros ezüstérmes lett. A versenyeken 28 ország 669 versenyzője 22 számban vett részt. Az éremtáblázat élére Norvégia került, Svédország és Svájc előtt.

VI. téli olimpia: 1952 – Oslo

1952-ben Norvégia fővárosában, Oslóban rendezték meg a téli olimpiát. A téli játékok történetének legnagyobb sorozatát Kanada mondhatja magáénak, hiszen jégkorongban 1924 és 1952 között csak a juharlevelesek nyertek. A bobversenyen ekkor indult minden idők legnehezebb összsúlyával rendelkező négyes bobcsapata, a német csapat tagjai összesen 468 kilogrammot nyomtak. A nemzetközi szövetség ekkor változtatott a szabályokon és korlátozta a kettes és a négyes bobcsapatok tagjainak összesített felső súlyhatárát (200 és 410 kilogramm). A versenyeken 30 ország 694 versenyzője 22 versenyszámban indult. Az éremtáblázat első helyén Norvégia állt, megelőzve az Egyesült Államokat és Finnországot.

VII. téli olimpia: 1956 – Cortina d’Ampezzo

A VII. téli olimpiát az olaszországi Cortina d’Ampezzo üdülőhelyen rendezték. A Szovjetunió először indított egy csapatot, mely több érmet szerzett a versenyeken, mint az összes többi ország együttvéve. A Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság egy közös csapattal vett részt az olimpián, mint Egyesült Német Csapat, amelyet a következő két olimpián is megismételtek. A lesiklóverseny szenzációja, a korábban bádogosként dolgozó osztrák Toni Sailer volt, aki három aranyérmet szerzett. A Nagy Mariann-Nagy László műkorcsolyázó páros bronzérmet hozott hazánk számára. Ez volt az első olimpia, melyet a televízió is közvetített. A versenyeken 32 ország 821 versenyzője indult, 24 versenyszámban. A legtöbb érmet a Szovjetunió nyerte, Ausztria és Finnország előtt. Norvégia csak a hetedik helyet érte el.

VIII. téli olimpia: 1960 – Squaw Valley

1960-ban az amerikai Squaw Valley-ben rendezték a téli olimpiát. A versenyek megrendezésének helyszíne, az „indián asszony völgye” csak kitűnő környezeti adottságokkal rendelkezett, a téli olimpia megrendezéséhez szükséges beruházásokat az amerikaiak bravúros gyorsasággal teremtették meg. Bobpályát nem építettek, mert csak kilenc ország nevezett erre a számra, így ezeket a versenyszámokat nem rendezték meg. A nyitó és záró ünnepségek megrendezésére személyesen Walt Disneyt kérték fel. A téli olimpiák történetében először rendeztek biatlon versenyt. 27 versenyszámban 30 ország 665 versenyzője vett részt a versenyeken. Az éremtáblázat első helyét a Szovjetunió nyeri ismét, megtörve ezzel Norvégia hegemóniáját, második lesz Németország, harmadik pedig a rendező Egyesült Államok.

IX. téli olimpia: 1964 – Innsbruck

1964-ben az ausztriai Tirol tartomány fővárosa, Innsbruck rendezte az olimpiai játékokat. Az enyhe időjárás és a hóhiány miatt a hadsereg mozgósításával hozták sportolásra alkalmas állapotba a helyszíneket, gleccserekből 20 ezer jégtéglát és 40 ezer köbméter havat szállítottak a versenyek helyszínére. Sajnálatosan két halálos baleset is előfordult ezen az olimpián: edzés közben szenvedett halálos balesetet az ausztrál síelő Ross Milne és a szánkó versenyszámban induló lengyel Kay Skrzypecki, aki angol színekben versenyzett. 36 ország 1091 versenyzője indult az olimpián 34 versenyszámban. A Szovjetunió szerezte a legtöbb érmet, megelőzve Ausztriát és Norvégiát.

X. téli olimpia: 1968 – Grenoble

A X. téli olimpiai játékokat a franciaországi Grenoble-ben rendezték. Ez volt az eddigi téli olimpiák közül a legnagyobb, legköltségigényesebb rendezvény. A versenyek nagy területen, öt helyszínen zajlottak. Érdekesség volt, hogy a szlalomversenyen az osztrák Karl Schranznak lesiklás közben meg kellett állnia, mivel egy néző tévedt a pályára, emiatt két kaput kihagyott és ezért érvénytelenítették az egyébként első helyre jogosító eredményét. Az olimpiák történetében először volt „szexvizsgálat”, ahol a női versenyzőknél biológiai tesztet végeztek, hogy bizonyított legyen nőneműsége. 37 nemzet 1158 versenyzője vett részt a versenyen, 35 versenyszámban. Újra Norvégia szerezte a legtöbb érmet, második helyre a Szovjetunió, harmadik helyre pedig Franciaország került.

XI. téli olimpia: 1972 – Sapporo

A XI. téli olimpiát Ázsiában, a japán Sapporoban rendezték meg. Miután az olimpiai versenyeken csak amatőr versenyzők indulhatnak, kizárták a versenyzésből Karl Schranz-ot, mivel pénzt kapott egy sífelszerelés-gyártótól. Spanyolország első téli olimpiai aranyérmét Fernandez Ochoa szerezte szlalomban úgy, hogy egy egész másodperccel előzte meg a mezőnyt. 35 ország 1006 versenyzője indult a versenyeken, 35 versenyszámban. Az éremtáblázaton első a Szovjetunió, második a Német Demokratikus Köztársaság, harmadik Svájc lett.

XII. téli olimpia: 1976 – Innsbruck

A XII. téli olimpia rendezési jogát az amerikai Denver városa nyerte el, de mivel a Colorado államban tartott népszavazáson elvetették a rendezés miatti környezetkárosító munkákat és mintegy ötmillió dolláros közpénz ilyen célú felhasználását, így lemondtak a rendezés jogáról. Innsbruckban már rendelkezésre állt az olimpia megrendezéséhez szükséges infrastruktúra, így a város ismét megkapta a rendezési jogot. 37 ország 1123 versenyzője vett részt az olimpián 37 számban. Újra első helyezett lett az éremtáblázaton a Szovjetunió, második a Német Demokratikus Köztársaság, harmadik az Egyesült Államok.

XIII. téli olimpia: 1980 – Lake Placid

1980-ban újra Lake Placid rendezte az olimpiai játékokat. Az olimpiák történetében elsőként rendeztek síversenyeket mesterséges úton előállított havon. Első olimpiai aranyérmét ezen a versenyen nyerte a legkisebb ország Liechtenstein. Magyar vonatkozása ennek az olimpiának, hogy a magyar Regőczy-Sallai műkorcsolya-páros ezüstérmet szerzett. 38 versenyszámban 37 ország 1072 versenyzője vett részt a versenyen. Az éremtáblázat első három helyezése az előző évihez hasonlóan alakult, első a Szovjetunió, második a Német Demokratikus Köztársaság, harmadik az Egyesült Államok.

XIV. téli olimpia: 1984 – Szarajevó

A XIV. téli olimpiát először tartották szocialista országban. A jugoszláviai Szarajevóban a versenyt megelőzően óriási mennyiségű hó hullott, amely miatt csak nehezen tudták síelésre alkalmassá tenni a pályákat. Jugoszlávia első olimpiai érmét Jure Franko nyerte, később ő volt a carving sílécek kifejlesztője. A versenyeken 49 ország 1272 versenyzője indult a 39 versenyszámban. A Német Demokratikus Köztársaság végzett az éremtáblázat élén, második lett a Szovjetunió, harmadik pedig az Egyesült Államok. Az olimpia színhelye a balkáni háború alatt megsemmisült.

XV. téli olimpia: 1988 – Calgary

1988-ban a kanadai Calgary-ban rendezték a téli olimpiát és a versenynapok számát megemelték 16-ra. Ezen az olimpián szerepelt először, a később majdnem mindent megnyerő olasz Alberto Tomba, aki itt két első helyezést ért el. Christa Rothenburger arany és ezüstérmet nyert gyorskorcsolyában, majd ugyanebben az évben a szöuli a nyári olimpián ezüstérmet szerzett pályakerékpáros repülőversenyben. 57 nemzet 1423 versenyzője vett részt a versenyen 46 versenyszámban. A Szovjetunióé a legtöbb érem, második a Német Demokratikus Köztársaság, a harmadik Svájc. Ezen a versenyen szerepelt a jamaikai bobcsapat, akikről a „Jég veled” című amerikai filmet forgatták.

XVI. téli olimpia: 1992 – Albertville

A franciaországi Albertville rendezte a XVI. téli olimpiai játékokat. A norvég versenyzők megnyerték az összes sífutó számot. A versenyen „Független Államok Közössége (FÁK)” néven indulnak a volt Szovjetunió sportolói. Kelet- és Nyugat-Németország egyesülésével, közös csapatot indít Németország. 64 ország 1801 versenyzőt nevezett a versenyre 57 versenyszámban. Az egyesítés után megerősödött német csapat nyerte a legtöbb érmet, második a FÁK csapata, míg harmadik Norvégia lett.

XVII. téli olimpia: 1994 – Lillehammer

1994-ben, az előző téli olimpia után két évvel, a norvégiai Lillehammer rendezte a téli olimpiát. 1994-től nem négyévente rendeztek két olimpiát, hanem kiegyensúlyozottabban, kétévente rendeznek egy olimpiát. Az olimpiai létesítmények a rövid határidő ellenére elkészültek. Közvetett magyar siker született, az osztrák színekben versenyző Hunyady Emese gyorskorcsolyázásban aranyérmet szerzett. 67 ország 1737 versenyzője vett részt a versenyen 61 versenyszámban. Az éremtáblázatot Oroszország nyerte Norvégia és Németország előtt.

XVIII. téli olimpia: 1998 – Nagano

1998-ban ismét Japánban, ezúttal Naganoban rendezték a téli olimpiát. Új versenyszámként mutatkozott be a snowboard és a curling. Az olimpiák történetében először nevezhettek a hokicsapatok profi játékosokat. A versenyeket az interneten is követhették a nézők. 72 résztvevő ország 2176 versenyzőt nevezett, 68 versenyszámban. Az éremtáblázaton első helyen Németország állt, második lett Norvégia és harmadik Oroszország.

 

XIX. téli olimpia: 2002 – Salt Lake City

A 2002-es téli olimpiai játékokat az amerikai Salt Lake Cityben rendezték meg. Új versenyszámként jelent meg a női bob. A német Georg Hackl öt egymást követő olimpián nyert érmet szánkó versenyszámban. A kínai Yang Yang megszerezte az első érmet hazája számára. Jarome Iginla, az amerikai hokicsapat tagja lett az első színes bőrű versenyző, aki aranyérmet nyert téli olimpián. 2399 versenyző vett rész a versenyeken 77 ország képviseletében, 78 versenyszámban. Németország versenyzői nyerték a legtöbb érmet, második lett Norvégia, harmadik pedig az Egyesült Államok.

XX. téli olimpia: 2006 – Torino

A 2006-os téli olimpia az olaszországi Torinóban került megrendezésre. Három ország, Etiópia, Madagaszkár valamint ezen a néven Szerbia és Montenegró első alkalommal vett részt a téli olimpiai játékokon. Az olimpia Szervezőbizottsága nehéz helyzetbe került, mert Olaszország 2006-os költségvetési tervezetében nem szerepelt a kormányzat által az Olimpiai Szervezőbizottság részére megígért 40 millió eurós hozzájárulás. Ez a hiány a torinói téli olimpia csődjét jelenthette volna. Végül az olasz kormány ígéretet tett a hiány finanszírozására. A játékokon 80 ország 2633 versenyzője indult 84 versenyszámban. Az éremtáblázat élén Németország végzett, második lett az Egyesült Államok, a harmadik helyet Ausztria szerezte meg.

XXI. téli olimpia: 2010 – Vancouver

2010-ben Vancouverben, Kanadában rendezték a téli olimpiát. Magyarország a játékokon 5 sportágban 16 sportolóval vett részt, de érmet nem szerzett. 82 résztvevő ország 2536 versenyzőt indított a versenyeken, akik 86 versenyszámban mérték össze erejüket. Az éremtáblázat első helyét Kanada nyerte, második helyen Németország, harmadik helyen pedig az Egyesült Államok végzett.

XXII. téli olimpia: 2014 – Szocsi

Idén Oroszország rendezte a téli olimpiát, ahol 15 sportág 98 versenyszámban 87 ország, mintegy 2900 olimpikonja versenyez, köztük 16 magyar. Az ötkarikás esemény megrendezésére az oroszok, becslések szerint az előzetesen tervezett összeg több mint négyszeresét, 51 milliárd dollárt (11 300 milliárd forintot) fordítottak, ami még a 2008-as pekingi nyári játékok költségvetését is felülmúlja. 43 éves, és ezzel Szocsi korelnöke a finn legenda, Teemu Selanne. 15 éves a legfiatalabb játékos a nők mezőnyében. Alina Müller, a svájciak játékosa február 8-i debütálásakor 15 éves, 333 napos volt, ezzel ő a második legfiatalabb női játékos az olimpiák történetében, 271 nappal elmarad a csúcstartótól, Valentina Bettarinától, aki az olasz válogatott színeiben lépett pályára, 2006-ban, Torinóban. Az Olimpia hivatalos honlapja: www.sochi2014.com

A XXIII. 2018. évi téli olimpiát PyeongChang (Dél-Korea) fogja rendezni. PyeongChang nagyon sok szempontból tökéletes helyszínnek tűnik, a fővárostól gyorsvasút repíti majd a versenyzőket az olimpiai faluig, így 50 perc alatt bárki odaérhet Szöulból. A hivatalos honlap: www.pyeongchang2018.org