Ősi viráglátogató poloska

Tovább...

Katajjaq – inuit női torokéneklés

Tovább...

A hunok eredete és egy évszázados vita vége

Tovább...

Zajos világunk története

Tovább...

Újabb őscsótányfajt azonosítottak

Tovább...

ÉVEZREDEK

mert minden nem történhet egyszerre

Magyar kutatók, egy ősi viráglátogató poloska személyében, újabb darabot találtak az evolúció kirakósához. A lelet egy közel 100 millió éves burmai borostyánban talált ősi viráglátogató poloska. Amelynek vizsgálata során megerősítést nyert, hogy az ősi poloskák is fontos szerepet játszottak a növények beporzásában, a földtörténet korábbi szakaszaiban. A borostyánzárványok vizsgálata fontos eszköze a régmúlt korok biológiai …

A katajjaq (vagy pirkut) az inuit közösségek egyik sajátos zenei formája, amelyet elsősorban nők gyakoroltak. Az inuitoknak nincs általános kifejezése a zenére. Ez a torokénekléses párbeszéd-ének egyszerre játékos és rituális funkciót töltött be és hagyományosan nők gyakorolták az észak-kanadai, grönlandi inuit közösségekben. Performance-szerűen, versengő dialógusként zajlott, ritmikusan ismétlődő hangképzésekkel, gyakran az állatvilág és a természet …

Messzire nyúló genetikai kapcsolatokat tártak fel az ELTE kutatói Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között. A HistoGenes projekt keretében működő nemzetközi kutatócsoport az európai hun korszak egyes személyeit közvetlenül összekapcsolta a korábbi, ázsiai Hun Birodalom néhány magas rangú személyével. Ugyanakkor azt is bemutatták, hogy a teljes korabeli Kárpát-medencei népességet tekintve csak kevesen voltak kelet-ázsiai származásúak. Továbbá …

A zajjal és hangoskodással kapcsolatos problémák egyidősek a történelemmel. Az emberek többsége mindig is törekedett a csendes, zajongástól mentes, nyugodt életre. Különösen igaz volt ez zajos világunk nagyvárosaiban, ahol a mindennapi tevékenységek okozta zaj könnyen zavaróvá válhatott. Meglepő lehet, de már állítólag az ókori civilizációk előtt is próbáltak szabályokat hozni a zajszennyezés ellen, sőt büntetésekkel …

Magyar és szlovák kutatók határoztak meg egy ízeltlábú zárványt, amely az ajkai borostyánkőből került elő. Az aprócska csótány olyan ízeltlábú csoport képviselője, amelyet a mianmari gyantakincsből is azonosítottak már, így izgalmas adalékkal szolgálhat őskörnyezetünk feltérképezéséhez. A Veszprém vármegyében fekvő Ajka neve az utóbbi években egyre gyakrabban kerül elő az őslénytan tudományával kapcsolatos hírekben. Köszönheti ezt az …

Mégsem volt olyan kietlen a jégkorszaki Kárpát-medence? Pedig iskolai tananyag, hogy a jégkorszak zord időszakát Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl. Így például mi is azt tanuljuk, hogy hazánk területét is fajszegény növényzet borította. Ám a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) …

Belső-Mongóliában és az Altáj régióban kezdhet meg hamarosan ásatásokat Dr. Neparáczki Endre, a szegedi egyetem kutatója egy új magyar-kínai együttműködésnek köszönhetően. Az ásatás célja az ázsiai hunok régészeti és archeogenetikai kutatása, hun temetők feltárása. A Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központja (SZTE IKIKK) Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont és a Pekingi Nemzetközi …

Második világháborús japán emberkísérletek helyszínét fedezték fel Északkelet-Kínában. A hongkongi South China Morning Post című lap online kiadása szerint a Hejlungcsiang tartományban található Anda város közelében álló létesítményt a Japán Birodalmi Hadsereg 731-es egysége használta brutális emberkísérletekre 1935 és 1945 között. A hírhedt 731-es egység Anda városi telephelyén végzett kísérletek közé tartozott a foglyok halálos …

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) által támogatott Királyok, szentek, monostorok kutatási program keretében 2023. április és május között tárták fel a Pannonhalmi Bencés Főapátság északi udvarán található régészeti lelőhelyet. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében végzett kutatás eredménye és a helyszínen talált szórványcsontok alapján megállapítható, hogy egykor népes temető helyezkedett el itt. A Királyok, …

Száz évvel ezelőtt, 1923-ban érkezett az Amerikai Egyesült Államokba Eric Magnus Campbell Tigerstedt, finn feltaláló, hogy a korlátlan lehetőségek hazájában valóra váltsa álmait. Az álmokat, amiknek beteljesedését Európában hol a háború, hol a hiperinfláció, hol a saját családja gátolta. Balszerencséjét azonban nem hagyta az Óvilágban, így hiába köthető hozzá 71 szabadalmi bejegyzés, neve lassan a …

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete (BTK TTI), a készülő nyomtatott kiadás mellett, tavaly év végén online elérhető adatbázisban tette közzé Széchenyi István levelezését. Széchenyi István levelezése a hatalmas irathagyaték jelentős részét alkotja. Tartalmi fontossága a történettudomány szempontjából is felbecsülhetetlen. A mintegy 4800-5000 darab jelenleg ismert levél nagy része főként az 1830-1840-es években, közéleti tevékenységével …

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatásával indított Királyok–Szentek–Monostorok kutatási program keretében befejeződtek a tervezett ásatások a bakonybéli bencés monostor területén. A rendház udvarán végzett ásatások sok fontos és részben meglepő adatot adtak hozzá a Szent István által alapított szerzetesközösség évszázados történelméhez. Az eredmények szerint a terület túlnyomó része az Árpád-korban beépítetlen volt, így feltételezhető, …

A régészeti feltárások az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) által támogatott Királyok, szentek, monostorok kutatási program keretében 2022 májusa és júliusa között zajlott a Bakonybél-Szentkút lelőhelyen a régészeti feltárások. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének kutatója, Nagy Szabolcs Balázs vezetésével megvalósult projekt (Bakonybél-Szentkút lelőhely) keretében a szakemberek többek között a …

Beazonosították több magyar uralkodó földi maradványait, ezzel új mérföldkőhöz értek a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Antiókhiai Anna (1153-1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjai után, Szent László király (1040-1095) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210-1234) vagyis András magyar királyi herceget is sikerült azonosítani egy most zajló projekt eredményeként. De több magyar uralkodó földi maradványa is …

A Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem kutatói igazoltak először a világon szent ereklyét. Archeogenetikai vizsgálatokkal igazolták a Szent László koponya ereklyéjének eredetiségét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. Szent László teljes genom szekvenciáját hasonlították össze három további egyén, név szerint III. Béla király, Antiochiai Anna királyné és egy …

MENU

Back