Nemzetközi avantgárd kiállítás nyílik Pécsett 

Tovább...

A dinoszauroszok evolúciókutatása

Tovább...

Előkerült egy 1600 éves római kori lelet két hiányzó darabja

Tovább...

Hódoltságkori rézedények kerültek elő

Tovább...

Kutyákat használnak régészeti leletek feltárására

Tovább...

ÉVEZREDEK

mert minden nem történhet egyszerre

Kiállításon mutatja be a londoni Természettörténeti Múzeum Ljubát, a 42 ezer éves mamutbébit, amelyre hét éve bukkantak az észak-oroszországi Jamal-félszigeten. A 130 centiméter magas nőstény gyapjas mamutcsecsemő 50 kilós tetemére jégbe fagyva, rendkívül jó állapotban találtak rá Nyugat-Szibériában, a Juribej folyó partján 2007 májusában. Tetemét szinte teljes egészében megőrizte az örökfagy, egyetlen hiányossága a farka, …

Múmiák szénatomjai alapján francia tudósok kiderítették, mit ettek az ókori Egyiptomban több mint négyezer éven keresztül. Noha korábbi források szerint az ókori egyiptomiak alapvetően vegetáriánusok voltak, azt már az új kutatás állapította meg, hogy milyen arányban fogyasztották a különböző ételeket – tudósított a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Journal of Archaeological Science című szaklapban megjelent …

Megnyitották Tutanhamon fáraó sírjának pontos mását a látogatók előtt Luxorban, az eredeti nyughely felfedezője, Howard Carter háza mellett. A több mint háromezer éves sírhely, 1922-es feltárása óta, a Királyok Völgye egyik fő látványosságának számít, de az elmúlt kilenc évtized alatt odalátogató, naponta majd ezer turista által okozott hőmérséklet- és légnedvesség-ingadozás végzetes hatással volt a falakat …

Több mint 27 kilogrammnyi aranykincset hoztak fel a kaliforniai aranyláz idején Dél-Karolina partjainál elsüllyedt hajóból az Odyssey Marine Exploration mélytengeri kutatócég búvárai. Az SS Central America gőzhajó 1857-ben süllyedt el egy hurrikánban Dél-Karolina partjainál fedélzetén 13,6 tonna arannyal. Maradványait 1988-ban találta meg a Columbus-America kutatócsoport 2200 méter mélyen az Atlanti-óceánban 257 kilométerre Dél-Karolina partjaitól. 1988 és …

A feltételezések szerint a világhírű kínai agyaghadsereg építőinek és tervezőinek sírjait fedezték fel Kínában – írta a sina.com hírportál. A negyvenöt ősi sírra az agyagkatonák elkészítését elrendelő Csin Si-huang, a Csin-dinasztia (i.e. 221-206) első császárának mauzóleumától öt kilométerre találtak rá még tavaly ősszel a közép-kínai Hszian városától nem messze. A sírok egy több mint egy kilométerszer …

A kínai nagy fal több mint 2400 éves, összesen 20 méteres szakaszát fedezték fel régészek az északnyugat-kínai Ninghszia-Huj autonóm területen – tájékoztatta egy helyi múzeumi szakember a Hszinhua hírügynökséget. Csou Hszing-hua arról számolt be, hogy Nancsangtan faluhoz tartozó völgyben azonosított építmény minden valószínűség szerint a Csin-dinasztia (i. e. 221-206) idejében épült fal maradványa. Egykori építtetőinek …

Rendkívüli régészeti felfedezés helyszíne lett Ostia Antica egykori ókori városa, amelyről kiderült, hogy az eddig ismert területénél legalább kétszer nagyobb volt. A Krisztus előtti IV. században katonai őrhelyként alapított, majd a császárkorban Róma kereskedelmi kikötőjévé fejlődő Ostia Antica egykori lakott területéből eddig mintegy 55 ezer négyzetméternyi volt ismert. Az ókori város azonban ennél legalább 77 ezer …

A 300 millió éves lelet arról adhat fontos információkat, hogyan jelent meg ez a táplálkozási mód, amely a mai földi élővilág evolúciójában meghatározó volt. A 20 centiméternél kisebb állat, az Eocasea martini „a húsevők és a növényevő állatok közötti első ismert láncszem” – idézte a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál Robert Reiszt, a Torontói Egyetem professzorát, a …

Szent Istvánnak a pápától koronát hozó Asztrik kalocsai érsek maradványainak beazonosítása felbecsülhetetlen értékű felfedezés – mondta Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. Üzenetként is felfogható, hogy húsvét előtt pár nappal a tudomány megerősítette azt a sejtésünket, hogy az 1911-ben megtalált márvány koporsóban Asztrik első kalocsai érsek földi maradványai vannak – mondta Bábel Balázs kalocsai érsek, aki beiktatásakor …

A feltámadás ünnepének egyik jelképe a nyúl, a húsvéti nyuszi. Ez a kedves, félénk, csinos bundát viselő kisállat már az ókorban is a termékenység szimbóluma volt. Hiszen sok utódot hozott világra, sőt a tavasz, a megújulás megérkezését is neki tulajdonították. A nyúl éjszakai állat (legaktívabb időszaka állítólag a szürkület és a hajnal, ivóvíz-fogyasztásuk 60 százaléka …

A húsvéti ünnepekre készülődve előkerülnek a színes tojások, barkák. De hogyan is került a tojás a húsvéti jelképek közé? Az ókori Egyiptomban úgy képzelték el a világ keletkezését, hogy egy hatalmas tojásból alakultak ki a világegyetem részei: a sárga fényű Nap (azaz Ré isten) a tojás sárgájából, annak energiájából pedig az égitestek. Természetesen a föld …

Öt új helyszínnel bővül a magyarországi történelmi emlékhelyek köre: a kormány döntése értelmében a budapesti Eötvös József Collegium, a mezőtúri református kollégium és könyvtár, a szatmárcsekei Kölcsey-kúria egykori helye, a Ludovika Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia is történelmi emlékhellyé válik, melyek száma így összesen 47-re emelkedik – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A kultúráért felelős …

DNS-vizsgálatok erősítették meg, hogy a XIV. századi nagy pestisjárvány áldozatainak egyik régóta keresett londoni temetőjére bukkantak tavaly a brit főváros legnagyobb vasúti beruházásának építői. A járvány – amelyet az általánosan elfogadott, bár egyes szakértők által vitatott tudományos nézet szerint a Yersinia pestis baktérium Ázsiából szétterjedt egyik törzse okozott – 1347-ben zúdult rá a teljesen felkészületlen, háborúktól …

Nagyszabású eseménysorozattal emlékezik meg Róma a 14-ben elhunyt Gaius Iulius Caesar Octavianus Augustus (Kr. e. 63- Kr. u. 14) császárról. Restaurálják a mauzóleumát, és feléled Augustus császár egykori fóruma is. Rómában idén februárban ért véget az olasz köztársasági elnöki palota kiállítótermeiben rendezett Augustus-kiállítás, amelyre összesen 160 ezren voltak kíváncsiak. Április 21-től, Róma alapításának 2767. évfordulójától, október …

Nem csak esztétikai jelentősége miatt egyedülálló az ősi jordániai sivatagi romváros, Petra, a sziklákból kifaragott épületeit alapítói úgy tájolták, hogy a nap sugarai a szent helyekre vetődjenek, azaz az épületek egyfajta csillagászati naptárként is szolgáltak – derítették ki spanyol és olasz szakemberek több éves kutatás során. „Petra homlokzatai nemcsak gyönyörűek, hanem másfajta jelentőségük is van” – …

MENU

Back