Az atomenergiát lehet szeretni, meg lehet nem szeretni. Egy azonban a jelenlegi magyarországi helyzetben bizonyos, nem nagyon tudunk meglenni nélküle.

Így aztán azok a bloggerek, zöldek vagy éppen sötétzöldek, akik habzó szájjal az atomenergia ellen vannak, néha azon is gondolkozhatnának, hogy ha az atomenergia a magyarországi energiaellátás mondjuk 40 százalékát biztosítja, akkor a szénerőműveket hogyan lehetne kiváltani. Most pedig nézzük a tévhiteket! Íme, mítoszok és tények az atomenergiáról.

1. Kifogynak a világ uránkészletei.

A Greenpeace szerint a Föld uránkészletei „viszonylag korlátozottak”.
A tény: Mint a világon annyi minden, az urán is lehet éppen véges. De a valósághoz az is hozzá tartozik például, hogy 600-szor több urán van a Földön, mint arany. Sőt, ma már az urán kiváltása érdekében a tórium (háromszor annyi van a Földön, mint uránból) felhasználásával kapcsolatban is folytatnak kísérleteket. Az „Uranium 2014: Resources, Production and Demand” című kiadvány (az úgynevezett Piros könyv) rámutat, hogy a világon a nukleáris alapú villamosenergia-termelés 2035-ig továbbra is növekedni fog legalább 7, de akár 82 százalékkal is. A tanulmány szerint az elmúlt években folyamatos az uránellátás, -kutatás és -termelés is. A 2012-ben kiadott előző jelentés óta közel 7 százalékkal növekedett az ismert források mennyisége. A kiadvány adatai alapján 2013-ban a világon gazdaságosan (<130 USD/kg U) kitermelhető urán mennyisége 5 902 500 tonna volt.

Egy borsónyi uránból annyi energia nyerhető, mint egy tonna szénből vagy 560 liternyi olajból.

2. Hazánkban konkurensek az atom- és a megújuló energiák

A tény: Sajnos ez a tévhit annak ellenére él néhány ember fejében, hogy ma már a legfanatikusabb zöldek is magyarországi energiamixről beszélnek. Az ellátásbiztonsági, a versenyképességi és a klímavédelmi célkitűzések hosszú távú biztosítása, illetve egy kiegyensúlyozott energiamix létrehozása érdekében figyelembe kell venni az egyes erőműtípusok műszaki, gazdasági és környezetvédelmi sajátosságait is. Magyarország sajnos nincs abban a helyzetben, hogy bármelyik energiatermelési módról csak úgy, egyik napról a másikra lemondjon. A jövőben is szükség lesz atomenergiára és a megújuló energiaforrások fokozódó felhasználására a versenyképesség, az ellátásbiztonság, valamint a környezetvédelem teljesítése és összeegyeztetése érdekében. Mind a kétfajta energiaforrásnak megvannak a sajátosságai, így ezeket nem egymást kiváltó, különösen nem egymást kizáró technológiaként kellene kezelni.

3. Az atomenergia káros a környezetre

A tény: Egy Fukushimához hasonló baleset esetén ez nem is kétséges. Ám a fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) elégetésével okozott légszennyezés 2010-ben világszerte 1,4 millió életet követelt. Ha folytatódik a jelenlegi trend, 2030-ra már 2,1 millió haláleset róható föl a terhére mondja klímakockázati tanulmányában a spanyol DARA, amely egy független humanitárius szervezet. Ráadásul 2050-re a légszennyezés lesz a vezető halálok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD 2012-es jelentése szerint. Sőt Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban már ma többen halnak meg szénerőművek légszennyezése miatt, mint közúti balesetben, állapították meg a Stuttgarti Egyetem kutatói. És a légszennyezés nem áll meg az országhatároknál.

Egy 1000 MW-os korszerű szénerőmű, ha nincs kéntelenítővel ellátva, 7000 tonna szenet használ fel naponta és éves kibocsátása 6 500 000 tonna CO2, 4500 tonna NO2, 900 tonna SO2, 400 tonna nehézfém (As, V, Cd, Pb). Egy 1000 MW-os atomerőmű 80 kg uránt használ fel naponta. 30 tonna nagy aktivitású radioaktív hulladék keletkezik évente, mely feldolgozás után 6 m3 térfogatú, körülbelül 300 m3 kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék keletkezik évente.

4. A sugárzást az ember alkotta

A tény: nem. A sugárzásnak több forrása is lehet és vannak természetes sugárzási források.

Kozmikus sugárzás: ionizáló összetevő 300 (Külső besugárzás – Éves effektív dózisegyenérték µSv)
Kozmikus sugárzás: neutron összetevő 55 (Külső besugárzás – Éves effektív dózisegyenérték µSv)
Kozmikus eredetű izotópok 238U 19 (Belső besugárzás – Éves effektív dózisegyenérték µSv)
Kozmikus eredetű izotópok 222Rn 1100 (Belső besugárzás – Éves effektív dózisegyenérték µSv)
220Rn 160 (Belső besugárzás – Éves effektív dózisegyenérték µSv) (1 µSv = 0.000001 Sv)

5. Az atomenergia veszélyes, az atomerőmű nem biztonságos

A tény: Bizonyos értelemben igaz, hiszem a plutóniumot csupasz kézzel megfogni halálosabb élmény, mint egy hordó olajban kezet mosni. De tudatlan és nem hozzáértő emberek kezében egy kés is köz- és önveszélyes.

A jelenleg épülő atomerőművek magas fokú biztonsága több tényező együttesének köszönhető. A nyomottvizes reaktorok esetében, ha a neutronfluxus nő és több gőz termelődik a reaktorban, akkor a többletgőz önmagában gyorsítja a neutronok elnyelődését és segíti a láncreakció leállását. Ezt a hatást nevezzük negatív reaktivitási együtthatónak. A Roszatom által jelenleg gyártott új orosz nyomottvizes reaktoroknál az aktív zóna hűtésére tartalék víztartályokat alkalmaznak, melyek segítségével az akítv zóna jelentős hőtöbblete elvezethető. Az aktív zóna vészhelyzetben működésbe lépő hűtőrendszerének (Emergency Core Cooling System) része több speciális bórsav tartály. Baleset esetén az atomerőművek tartályainak bóros víz tartalma gravitációsan a reaktor magjára ömlik és a láncreakció a nagy mennyiségű bórtartalmú vegyületnek köszönhetően leáll, mert a bórvegyületek jó neutronelnyelők. A radioaktív anyagok konténmenten belül tartását szolgálják a hidrogénelvezető rendszerek (passzív rekombinátorokkal), a primer köri túlnyomás elleni védelem, a hőelvezetés a gőzgenerátorokon keresztül, a passzív hőelvezetés a konténmentből, valamint az atomerőművek reaktora alatt található olvadékcsapda, amely nemcsak megköti az olvadékot, hanem hűti is azt.