ÉLŐVILÁG
mert nem vagyunk egyedülÉlő vagy élettelen? A kutyák emberien észlelik
Az ember képes élettelen tárgyakat, vagy geometriai formákat is élőként érzékelni annak mozgása alapján, sőt esetenként érzelmeket, személyiséget is tulajdonít azoknak.
Kutyamorgás, kutyabeszéd
Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak – Faragó Tamás, Takács Nándor, Miklósi Ádám és Pongrácz Péter – legújabb tanulmánya arról szól, hogyan értékelik az emberek a kutyák játékos és agresszív morgásainak érzelmi töltetét. Egyre több kutatási eredmény mutat arra, hogy az állati és emberi hangadások biológiai alapokon nyugvó szabályszerűségeknek köszönhetően hasonlóan kódolják az adott szituációban …
Macska evolúció
Az emberiség, történelme és fejlődése során, kétszer szelídítette meg a vadmacskát. Legalábbis ezt mutatja az eddigi legnagyobb léptékű genetikai kutatás. Az egyik a Közel-Keleten, a másik Egyiptomban történt. A közel-keleti termékeny félhold, a mezőgazdaság bölcsőjének lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a vadmacskát sikerrel háziasították, majd néhány ezer évvel később a macskák az ősi Egyiptomból terjedtek …
A brazíliai állatkereskedelem jelenlegi helyzete
Juliana Machado Ferreira brazil biológus egy TED-es beszédében fejtette ki nézeteit a brazil állatkereskedelem problémájával kapcsolatban. Véleménye szerint, a brazíliai állatkereskedelem talán a legsúlyosabb problémává nőtte ki magát az évek során és sokkal rosszabb helyzetben van, mint a többi ország, főként a madarak és kisállatok csempészésének esetében. Képzeljük csak el, hogy állatok ezreit szakítják …
Vírus- és baktériumölő molekulák békabőrben
Egy Dél-Indiában élő, teniszlabda nagyságú, tarka béka bőrváladékában találtak vírusokat elpusztító és baktériumölő molekulákat indiai és amerikai tudósok. A Hydrophylax bahuvistara nevű békafaj váladékának egyik peptid molekulája az emberi influenzavírus sokféle törzse ellen hatékony és úgy működik, hogy összekapcsolódik egy – sok influenzavírus-törzsben megegyező – fehérjével, ezáltal laboratóriumi kísérletekben vírustörzsek tucatjait volt képes elpusztítani az 1934-től …
Először találtak élő óriás hajóférget
Először bukkantak élő óriás hajóféregre a kutatók, akiknek a Fülöp-szigeteken sikerült begyűjteniük a ritka és titokzatos állat néhány példányát. A BBC News híradása szerint az óriás hajóféreg, amelynek testhossza akár az 1,55 métert, átmérője pedig a 6 centimétert is elérheti, kemény meszes héjban tölti az életét, fejjel lefelé belefúródva a táplálékául szolgáló iszapba. Az állat egykor …
A kutya látóképessége
A kutya és ember látóképessége közötti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét. Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a kutya és az ember látóképessége közötti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét. Az elmúlt 25 évben a kutya a kognitív etológiai kutatások egyik legnépszerűbb alanyává vált, döntő részben az ELTE Etológia Tanszékén …
A bajai földikutya-rezervátum már természetvédelmi terület
Természetvédelmi terület lett a bajai földikutya-rezervátum, ami egy kulcsfontosságú lépés a faj megóvása érdekében. Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója ismertette, hogy a délvidéki földikutya bajai élőhelyét a földművelésügyi miniszter 2017 február 28-ai rendeletével nyilvánította védetté. Így 2017. március 8-ától a délvidéki földikutya fokozottan védett állat, éppen ezért védelmet élvez közvetlen élőhelye és a körülötte lévő …
Régen a Föld felmelegedésekor összementek az emlősök
A Föld történetében legalább kétszer lettek kisebbek a melegvérű állatok a légköri széndioxid-mennyiségének növekedésével és a természetes felmelegedés miatt kiugró hőmérsékleti csúcsokkal egy időben. Abigail D’Ambrosia, a New Hampshire-i Egyetem kutatója szerint a jövőben az eddiginél gyorsabb, ember előidézte felmelegedés miatt újra összemehetnek az emlősök, az ember azonban nincs köztük. Mintegy 54 millió évvel ezelőtt három …
Élet egy bombatölcsérben
Algák, kisrákok, kerekesférgek, sőt kétéltűek és hüllők is élnek azokban a kis szikes tavakban, amelyek eredetileg második világháborús bombatölcsérek voltak. A Kiskunsági Nemzeti Park kapujában fekvő Apaj közelében található szikes rétre hullott II. világháborús bombák több mint száz 3-12 méter átmérőjű tölcsért ütöttek egy körülbelül 25 hektáros területen. A tölcsérekben a felszín alatti vizek feláramlása …
A farkasok potyautasai
A szürkefarkas, a Canis lupus lupus 2000 óta ismét megjelent Németország olyan területein, amelyekről korábban eltűntnek nyilvánították. Inez Lesniak, a Leibniz-i Állatkert és Vadvilági Kutatás Intézetének doktorandusz hallgatója és kollégái számára ez egy jó ok arra, hogy kicsit közelebbről is szemügyre vegyék a hazatérő farkasokat és feltegyék a régóta megválaszolandó kérdést: miként hat a farkasok …
Alvás és tanulás kutyamódra
A világon először mutatták ki, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatása szerint megmondható, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Mivel az álom egyfajta szubjektív élmény, csak abban az esetben van hozzáférésünk mások álmaihoz, …
Új gekkófaj – védekezéskor megválik pikkelyeitől
A német kutatók, felfedezők nemes egyszerűséggel csak „letéphető bőrű” pikkelyes gekkófajként aposztrofálták a Madagaszkáron először látott új gekkófaj példányait. A BBC News híradása szerint, bár sok gyíkféle képes megválni farkától, ha egy ragadozó elkapja, de az újonnan felfedezett pikkelyes gekkóra vadászó ragadozókat nagyobb meglepetés éri. A hüllő ugyanis képes kibújni pikkelyes bőréből, ha szabadulni akar. A kis hüllőt, …
Veszélyben a Földközi-tenger élővilága
A nem őshonos, azaz invazív fajok egyre növekvő veszélyt jelentenek az Európában őshonos biológiai sokféleségre és élőhelyeikre a Földközi-tengerben. Amellett, hogy veszélyeztetik a potenciálisan kitermelhető tengeri erőforrásokat, emberi egészségügyi problémákat is okozhatnak – állítja egy tel aviv-i egyetem tanulmánya. A tanulmány vezetőszerzője prof. Bella Galil szerint a 2015-ben kibővített, a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő Szuezi-csatorna a …
Új eredmények az élet keletkezésének kutatásában
Az ELTE kutatói Párizsi École Supérieure de Physique et de Chimie Industrielles biokémikusaival megmutatták, hogy a kompartmentalizáció lehetővé teszi a hasznos molekulák szelektív fennmaradását a parazita molekulák jelenlétében is. Az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének, valamint a Tanszéken működő MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport és ELTE-MTA-MTM Ökológiai Kutatócsoport munkatársainak – Szathmáry …
Dzsorden
TudományPláza
Dávid
Ildimami
Bendi