Réti csík – az év hala 2024-ben

Tovább...

A polipok és a tintahalak mesterei az RNS-szerkesztésnek

Tovább...

Először dekódolták egy kihalt állat RNS-ét

Tovább...

5 új idegenhonos meztelencsigafaj és egy új kagyló is van már Magyarországon

Tovább...

Az ázsiai márványospoloska nem akármilyen fényhez vonzódik

Tovább...

ÉLŐVILÁG

mert nem vagyunk egyedül

Több kutatás is azt mutatja, hogy azok a csecsemők, akik császármetszéssel jönnek világra másmilyen bélflórával rendelkeznek, mint azok az újszülöttek, akik természetesen úton születnek. Az azonban még mindig tisztázatlan, miért ez a helyzet és, hogy mit jelent ez az immunrendszerre nézve. A Koppenhágai Egyetem Egészségügyi és Orvostudományok Karának kutatói ezért úgy döntöttek, alaposan megvizsgálják a …

Az emberi nyelv evolúciója folyamatosan meghökkenti azokat a tudósokat és nyelvészeket, akik azt tanulmányozzák, hogy az emberek hogyan tanulnak meg kommunikálni. Figyelembe véve, hogy a nyelvtanulás tapasztalat útján történik, ez a többszintű jellemvonás magába foglal jó néhány gént és változást az egyén viselkedésében a hibákból történő tanulás útján. A kisgyermekek a kommunikációs készségeket gügyögés útján …

A tudomány még mindig egy rendkívül titokzatos témakör, mely milliónyi érdekes, tudományos tény tárháza. A listán szereplő állítások mindegyikéről, bár sokszor evidensnek és hétköznapinak tűnnek, mégis nagyon kevesen tudnak. 1. 99 776 600 vérér található az emberi szervezetben, mely kiterítve 2,5-szer körülérné a Földet. 2. A legnagyobb élő szervezet a Földön, a több mint 2000 …

Charles Darwin angol természettudós egy skót gyümölcstermesztő könyvére alapozhatta a természetes kiválasztódás elméletét – állítja egy brit kriminológus-szakértő. Évtizedekkel Darwin főművének, A fajok eredete című munkájának 1859-es megjelenése előtt Patrick Matthew írt egy könyvet, amelyben leírta a „természetes kiválasztódás folyamatát”, elmagyarázva, hogy „egy természetben egyetemes törvény” miként biztosítja a legrátermettebbek túlélését. Habár Darwin elismerte, hogy …

A fenyegetett fajok számának növekedésére figyelmeztet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) aktualizált vörös listája, amelyen több mint 73 ezerre nőtt a felsorolt fajok száma, és közülük több mint 22 ezret fenyeget a kihalás veszélye. Az idei összesítés szerint a mérsékelt övi papucsorchidea-formák 79 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye. Ennek oka elsősorban a növények természetes élőhelyeinek elpusztítása …

Akár 200 lepkefajt, köztük tizenhat ritka, védett rovart is láthatnak az érdeklődők pénteken a Lepkék éjszakája elnevezésű rendezvényen a nyíregyházi Sóstói-erdőben. Szigetvári Csaba, a helyi E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület projektvezetője elmondta, hogy az éjszakai lepkeles június 20-án 21 órakor kezdődik, a résztvevők a Tölgyes és a Siklós utca sarkáról indulnak az erdőbe a különleges …

Gyorsan tisztázzuk, még mielőtt bárki tévedésbe esne, számos olyan információ van a fákról, melyet az átlagemberek nem is tudnak, pedig sok közülük elég meglepő …   1. Onbashira: Szeretett volna egy hatalmas farönkön megállíthatatlanul száguldani lefelé a hegyről? Az Onbashira Fesztivál ideje alatt, amit Japánban hat évente rendeznek meg, csak ezt teszik az emeberek – …

Ismét tudtak járni egy új, emberi őssejtekkel végzett terápia után szklerózis multiplextől járásképtelen állatok – derült ki egy amerikai tanulmányból. Az eredmény az emberi betegség gyógykezelésének új irányát jelentheti. Az egereken olyan genetikai módosítást hajtottak végre, hogy az emberi betegségnek, a szklerózis multiplexnek (SM) megfelelő tünetek jelentkezzenek náluk. Az állatok annyira legyengültek, hogy az evés és …

Háromdimenziós nyomtatóval készült modellen mutatták be tudósok, milyen hatékonyan segíti a „fogazatszerű” bőrlapocskák borította cápabőr a ragadozó úszását. Közelebbről szemlélve látszik, hogy a cápa bőrét apró „fogacskák” borítják, amelyek segítik a ragadozót az úszásban. A szakemberek úszóruhák, sőt versenyautók tervezésénél is sikereket értek el a cápák bőrének imitálásával. A fogacskákat azonban még soha nem sikerült …

JULIUS-K9 mentőkutya bajnokságot rendeznek Biatorbágyon 2014. május 10-11-én a Mancs és a Kézben Egyesület szervezésében. A verseny neves cseh bírók, Pavel Sabaczky és Daniel Sedlak közreműködésével két napon át fog tartani több helyszínen és kategóriában. A cél a világbajnokságon való szerepléshez szükséges pontszám elérése, az éves bevethetőségi vizsga megszerzése/megújítása, illetve a szakmai szintfelmérés. A kutyák szimatát és koncentrációját igencsak próbára tevő …

A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré, ez pedig agyának szerkezetével függ össze – állapították meg brit biológusok. A rejtőzködő kismadár több mint 1160 hangot képes kiadni, míg a mezei pacsirta csak 341-et, a feketerigó pedig mindössze 108-at. A Cornell és a Bathi Egyetem kutatói 49 – Amerikában, Európában és Dél-Afrikában élő – …

A Londoni Zoológiai Társaság és a Yale Egyetem szakemberei összeállították a kihalás által leginkább fenyegetett ritka madarak százas listáját. A brit és amerikai szakemberek szerint a vadászat, az erdőirtás és a természetes élőhelyek fokozatos összeszűkölése nyomán minden nyolcadik madárfaj a kihalás szélére sodródott. A 9993 ismert madárfajra kiterjedő tanulmányukban a Londoni Zoológiai Társaság és a Yale …

A madarak képesek megtanulni, melyik anyag használható jobban a fészekrakáshoz – derült ki egy új kutatásból. Korábban úgy vélték, a gének határozzák meg, milyen építőelemekből rakja fészkét a madár, azaz minden faj saját, veleszületett fészekprogrammal rendelkezik. A kísérletek azonban azt mutatták, a fészek építése sokkal összetettebb, tanulásra épülő folyamat – tudósított a BBC hírportálja a …

Élőben követhetik nyomon az érdeklődők egy Budapesten élő dolmányos varjú-fészekalj életét az interneten. A Természetfilm.hu és a Filmdzsungel közös kezdeményezése – az Élő adás program – keretében éjjel-nappal üzemelő, nagyfelbontású kamerával szerelték fel az Erzsébet-híd budai hídfőjénél található fészekaljat a Főkert munkatársai segítségével. A dolmányos varjú nem védett, és az utóbbi években Budapesten különösen elszaporodtak. A …

Japán űrhajósok több száz cseresznye magot vittek 2008-2009-ben a nemzetközi űrállomásra, majd visszatérve Japán különböző részein (összesen 14 helyszínen) ültették el azokat óvodák közelébe. A magok közül 265 darab a híres Gifu Buddhista szentélyben levő, közel 1250 éves fáról származik. Az űrbe vitt és nyolc hónap Föld körüli keringés után visszatért magok közül az egyiket …

MENU

Back