ÉLŐVILÁG
mert nem vagyunk egyedülMegfejtették a súlyosan veszélyeztetett szumátrai orrszarvú genomját
Megfejtették a szumátrai orrszarvú, a Föld egyik leginkább veszélyeztetett emlősének genomját. A genetikai lenyomat szerint a faj populációja már nagyon hosszú ideje hanyatlik. A szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis) problémái már a jégkorszakban kezdődtek, amikor élettere leszűkült. Azóta az emberi tevékenység hatására az egyedszám csökkenése tovább folytatódott. Egy amerikai kutatócsoport szerint mostanra már kevesebb mint 250 példány …
A kutyák okosabbak a macskáknál?
A Frontiers of Neuroanatomy című folyóiratban megjelent kutatás szerint a kutyák sokkal érzékenyebbek lehetnek, mint a macskák. Vagyis a kutyáknak kétszer annyi idegsejtje van – a gondolatok, a tervezés és a viselkedésért felelős agysejtek – a macskákhoz képest. A vizsgálat során Suzana Herculano-Houzel, a Vanderbilt Egyetem pszichológia és biológiai tudományok egyetemi docensének kutatócsoportja vizsgálta a különböző húsevők neuronális sűrűségét …
Az új-kaledóniai varjak eszközhasználata
A Szent András Egyetem biológusai megfigyelték, hogy az új-kaledóniai varjak hogyan készítik az egyik legkifinomultabb szerszámukat, a horgos végű botot. A horog az emberiség egyik legfontosabb újításának tekinthető viszonylag fiatal szerszám, amely ügyes kialakításával hatékony eszköznek bizonyult. De míg őseink több mint 3 millió évvel ezelőtt kezdtek kőeszközöket készíteni, a legrégebbi ismert horgok mindössze 23 …
A púposhátú delfin szerelme
Nagy tengeri szivacsokkal próbálják elcsábítani a nőstényeket a hím púposhátú delfinek egy nemzetközi kutatócsoport megfigyelései szerint. A Perthben lévő Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA), a Murdoch Egyetem, valamint a Zürichi Egyetem kutatói egy évtizeden át figyelték az Ausztrália északnyugati partjainál élő delfinek viselkedését. Ezalatt az idő alatt dokumentálták, hogy az ausztrál púposhátú delfin hímje nagy tengeri szivacsot visz …
Új békafaj, magyar felfedezés
A Brazília keleti partján húzódó atlanti esőerdőből került elő egy a tudomány számára eddig ismeretlen levelibékafaj. A felfedező expedíciót és az új békafaj leírását Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményének kutatója vezette. A levelibékafélék családjába (Hylidae) tartozó faj a Phyllodytes amadoi nevet kapta Jorge Amado brazil modernista író után. A Phyllodytes nemzetség legkisebb faja került ezzel elő, …
Magyarországon éltek az óriáspandák első ősei
Tízmillió évvel ezelőtt, a mostani Magyarország területén élhetett és a mai leszármazottjaihoz hasonló életmódot folytathatott az óriáspandák első őse. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a bambuszrágcsálás gyakorlata végigkísérte a pandák evolúcióját, másrészt újabb bizonyítékokkal szolgálnak arra, hogy a pandák nem Ázsiából, hanem Európából származnak. Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) kizárólag Közép-Kína erdőkkel borított hegyes vidékein honos. A húsevőkre …
A fehérjeműködés szabályozásának szerkezeti háttere
Az amerikai Structure szakfolyóiratban jelent meg az ELTE TTK Biokémiai Tanszék munkatársainak közleménye. Ebben egy kalciumion-függő, membránkötő fehérjecsalád, az annexin egyik tagjának molekuláris szintű szabályozását tárták fel. A szerkezeti biológia egyik legtekintélyesebb folyóiratának hasábjain először jelentek meg az ELTE kutatói által elért eredmények. A kutatás hazai és svéd együttműködéssel valósult meg. A Nyitray László egyetemi tanár …
Egyetlen farkaspopulációtól származnak a mai kutyafajták?
Amerikai kutatók szerint egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták, és az érintett farkasok nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a kutyák háziasításában két külön (egy európai és egy ázsiai) farkaspopuláció játszott szerepet. Egy másik elmélet szerint a háziasítás folyamata nagyjából 15 ezer évvel ezelőtt zajlott le Európában, …
Élő vagy élettelen? A kutyák emberien észlelik
Az ember képes élettelen tárgyakat, vagy geometriai formákat is élőként érzékelni annak mozgása alapján, sőt esetenként érzelmeket, személyiséget is tulajdonít azoknak.
Kutyamorgás, kutyabeszéd
Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak – Faragó Tamás, Takács Nándor, Miklósi Ádám és Pongrácz Péter – legújabb tanulmánya arról szól, hogyan értékelik az emberek a kutyák játékos és agresszív morgásainak érzelmi töltetét. Egyre több kutatási eredmény mutat arra, hogy az állati és emberi hangadások biológiai alapokon nyugvó szabályszerűségeknek köszönhetően hasonlóan kódolják az adott szituációban …
Macska evolúció
Az emberiség, történelme és fejlődése során, kétszer szelídítette meg a vadmacskát. Legalábbis ezt mutatja az eddigi legnagyobb léptékű genetikai kutatás. Az egyik a Közel-Keleten, a másik Egyiptomban történt. A közel-keleti termékeny félhold, a mezőgazdaság bölcsőjének lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a vadmacskát sikerrel háziasították, majd néhány ezer évvel később a macskák az ősi Egyiptomból terjedtek …
A brazíliai állatkereskedelem jelenlegi helyzete
Juliana Machado Ferreira brazil biológus egy TED-es beszédében fejtette ki nézeteit a brazil állatkereskedelem problémájával kapcsolatban. Véleménye szerint, a brazíliai állatkereskedelem talán a legsúlyosabb problémává nőtte ki magát az évek során és sokkal rosszabb helyzetben van, mint a többi ország, főként a madarak és kisállatok csempészésének esetében. Képzeljük csak el, hogy állatok ezreit szakítják …
Vírus- és baktériumölő molekulák békabőrben
Egy Dél-Indiában élő, teniszlabda nagyságú, tarka béka bőrváladékában találtak vírusokat elpusztító és baktériumölő molekulákat indiai és amerikai tudósok. A Hydrophylax bahuvistara nevű békafaj váladékának egyik peptid molekulája az emberi influenzavírus sokféle törzse ellen hatékony és úgy működik, hogy összekapcsolódik egy – sok influenzavírus-törzsben megegyező – fehérjével, ezáltal laboratóriumi kísérletekben vírustörzsek tucatjait volt képes elpusztítani az 1934-től …
Először találtak élő óriás hajóférget
Először bukkantak élő óriás hajóféregre a kutatók, akiknek a Fülöp-szigeteken sikerült begyűjteniük a ritka és titokzatos állat néhány példányát. A BBC News híradása szerint az óriás hajóféreg, amelynek testhossza akár az 1,55 métert, átmérője pedig a 6 centimétert is elérheti, kemény meszes héjban tölti az életét, fejjel lefelé belefúródva a táplálékául szolgáló iszapba. Az állat egykor …
A kutya látóképessége
A kutya és ember látóképessége közötti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét. Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a kutya és az ember látóképessége közötti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét. Az elmúlt 25 évben a kutya a kognitív etológiai kutatások egyik legnépszerűbb alanyává vált, döntő részben az ELTE Etológia Tanszékén …
Dzsorden
TudományPláza
Dávid
Ildimami
Bendi