Réti csík – az év hala 2024-ben

Tovább...

A polipok és a tintahalak mesterei az RNS-szerkesztésnek

Tovább...

Először dekódolták egy kihalt állat RNS-ét

Tovább...

5 új idegenhonos meztelencsigafaj és egy új kagyló is van már Magyarországon

Tovább...

Az ázsiai márványospoloska nem akármilyen fényhez vonzódik

Tovább...

ÉLŐVILÁG

mert nem vagyunk egyedül

Új elmélettel álltak el oxfordi tudósok a Föld keletkezéséről: egy Merkúr-szerű égitest csapódhatott be a fiatal Földbe, és ez adta bolygónk magjának a mágneses mező létrehozásához szükséges radioaktív elemeket. A Nature tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint ez az összeütközés magyarázza a földmag bizonyos elemeinek mennyiségét, és megoldást kínál a Föld mágneses mezejének rejtélyére. A tudósok szerint …

Egy nemzetközi tudóscsoport új bizonyítékot talált a Spitzbergákon arra, hogy a közép-perm földtörténeti korban a Föld élővilágában bekövetkezett egy hatodik tömeges kihalási esemény. A Föld élővilágában többször következett már be tömeges kihalási hullám és a tudósok eddig öt nagy tömeges kihalási időszakot azonosítottak. Húsz éve egy hatodik ilyen kihalási hullám bizonyítékaira bukkantak Kínában. A közép-perm időszakban, 262 …

Köztudott, hogy a poszméhek és más beporzók, meg tudják különböztetni, hogy mely növények biztosítják számukra a virágport, nektárt és melyek nem. Eddig azonban keveset tudtunk arról, hogy a virágok miként befolyásolják őket a döntéshozatalban. A londoni Queen Mary Egyetem Életbiológiai és Kémiatudományok tanszékének kutatói, azt tanították, hogy a poszméhek két vizuálisan tiszta etetőtípust különböztetnek meg. Az …

Jonathan Hendricks a San Joséi Állami Egyetemről 2015. április elején tette közzé tanulmányát a nyílt hozzáférésű PLOS ONE nevű folyóiratban, melyben azt állítja, hogy közel 30 ősi kagylófaj színezetmintázatát fedezték fel az ultraibolya fény segítségével. A 4,8-6,6 millió éves kövület kúpkagylók modern rokonaikkal ellentétben gyakran tűnnek fehérnek és minta nélkülinek, amikor egyszerű fényben nézzük őket. Ezek …

A palackorrú delfinek csak az utolsó jégkorszak után érkeztek a Földközi-tengerre, mintegy 18 000 évvel ezelőtt – állítja egy új kutatás. Vezető tengerbiológusok egy csoportja egy olyan tanulmányon dolgozott –, ami a valaha végzett legrészletesebben mutatja be a palackorrú delfin (Tursiops truncatus) populációjának genetikai szerkezetét a Földközi-tenger térségében. Az eredményeket az Evolutionary Biology lapban közölték. …

Egy tanulmány szerint az éghajlatváltozás miatt csökken az amerikai szirti pocoknyúl (pika) életterülete a sziklás kaliforniai hegyekben. Joseph Stewart, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem végzett hallgatója szerint, a pikák populációja a vizsgált területen szinte eltűnt a magas nyári hőmérsékletek miatt, emellett csökkent az életterük is. Az új felfedezésről a Journal of Biogeography-ban számolt be. A …

Az Európai Unió LIFE+ programja keretében tavaly elindult a kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek természetvédelmi célú helyreállítása, valamint az élőhelyek és fajok megőrzését célzó projekt első szakasza. A Kisalföldi Homokpuszta Projekt sikerét a rehabilitált katonai gyakorló területeken megjelent fokozottan védett réti fülesbagoly, vagy a világon először azonosított ritka pókfaj felbukkanása és a már 100 …

A világon minden hívő és ateista folyamatosan olyan egyértelmű bizonyítékot vár, ami megerősíti vagy cáfolja Isten létezését. Az alábbi lista olyan elméleteket és kísérleteket tartalmaz különböző tudósoktól, amelyek célja annak alátámasztása, hogy Isten, menny és pokol létezik. Nos, döntse el Ön, hogy elfogadja-e a bizonyítást! 1. Elátkozott lelkek – 1989-ben azzal álltak elő, hogy leástak a …

Legközelebb, ha nem tudja eldönteni, hogy kidobja-e a szavatosságilag megkérdőjelezhető termékeket, érdemes egy elefánthoz fordulni segítségért. Ennek oka, hogy a nehézkes vastagbőrű állatok több olyan génnel rendelkeznek, ami kódolja a szaglási receptorokat (azaz felismeri a szagokat), mint bármely más ismert emlős. Az elefánt ilyen génjeinek száma több mint kétszerese a kutyáknál, és majdnem ötször több …

Már nem a régió legnagyobbja a tibeti szent tó, a Nam-tó (Namtso) – jelentették be a kínai tudományos akadémia kutatói, akik szerint az olvadó gleccsereknek és a növekvő csapadéknak köszönhetően immár a Serling-tó vette át a vezetést Tibetben a tavak mérete szerinti rangsorban. A Nam-tó a tengerszint felett 4718 méter magasan található, míg a Serling-tó …

Egy új kutatás azt állítja, a szarkák nemhogy nem lopnak csecsebecséket, hanem félnek a csillogó tárgyaktól. A tanulmány – minden jel szerint – megcáfolja a „tolvaj szarka” mítoszát, amely áthatja az európai folklórt. Sokan hiszik, hogy a szarkák kényszeres késztetést éreznek aziránt, hogy csillogó dolgokat lopjanak el és azt a fészkükbe tegyék. De, az Exeter Egyetem …

Bolíviai aranydenevér néven különálló fajként azonosították egy már ismert egérfülű dél-afrikai denevérféle néhány, múzeumokban talált példányát. Elnevezését bundájának különleges, aranysárga színéről kapta a most külön fajként elismert aranydenevér, amelynek latin neve (Myotis midastactus). A neve az érintésével mindent arannyá változtató görög mondabeli Midász királyra utal és korábban egy másik, Dél-Amerikában fellelhető denevérfaj, a Myotis simus példányai …

Rhode Island-i kutatók és a Monterey-öböl Akváriumkutató Intézete megfigyelt egy mélytengeri polipot, ami négy és fél éven át költötte ki tojásait – tovább, mint bármely más, ismert állat. Ezalatt az idő alatt, a nőstény tisztán tartotta a tojásokat és védte őket a ragadozóktól. Ez a tett reprezentálja az evolúciós egyensúlyt a fiatal polipok tojásban eltöltött …

Egy argentin kutatócsoport szerint, két méter magas volt az antarktiszi óriáspingvin. Az Antarktiszon valaha feltárt, legteljesebb állatmaradványnak tartott, 37 millió éve élt csontokat a La Plata-i múzeum munkatársai vizsgálták. A fosszíliák vizsgálata alapján a Palaeeudyptes klekowskii névre hallgató madár magassága a lábujjtól a csőre hegyéig mérve elérte két métert, a súlya pedig akár 115 kilogramm is elérhette. Ha …

Egy, a Southamptoni Egyetem kutatói segítségével készült kutatás során felfedezték, hogy a nagy, erős húsevő és talajlakó dinoszauruszok 50 millió éven át zsugorodtak, hogy aztán fürge és gyors, repülő madarakká fejlődjenek. A valószínűtlen átalakulás bizonyítására a tudósok kidolgoztak egy dinoszaurusz családfát, amely a madár leszármazottakat is és ezt közzétették a Science. Kiderült, hogy a theropoda …

MENU

Back