Bejegyzés a kategóriában

Élővilág


A gepárdok belső füle létfontosságú a nagy sebességű vadászathoz

Tovább...

A növények felkészülnek az őket ért támadásokra

Tovább...

Precíziós gén- és genomszerkesztés MTA állásfoglalás

Tovább...

Nagy tengeri szivacsokkal próbálják elcsábítani a nőstényeket a hím púposhátú delfinek egy nemzetközi kutatócsoport megfigyelése

Nagy tengeri szivacsokkal próbálják elcsábítani a nőstényeket a hím púposhátú delfinek egy nemzetközi kutatócsoport megfigyelései szerint.  A Perthben lévő Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA), a Murdoch Egyetem, valamint a Zürichi Egyetem kutatói egy évtizeden át figyelték az Ausztrália északnyugati partjainál élő delfinek viselkedését. Ezalatt az idő alatt dokumentálták, hogy az ausztrál púposhátú delfin hímje nagy tengeri szivacsot visz …

0 149
Share
Új békafaj, magyar felfedezés - Phyllodytes amadoi

A Brazília keleti partján húzódó atlanti esőerdőből került elő egy a tudomány számára eddig ismeretlen levelibékafaj. A felfedező expedíciót és az új békafaj leírását Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményének kutatója vezette. A levelibékafélék családjába (Hylidae) tartozó faj a Phyllodytes amadoi nevet kapta Jorge Amado brazil modernista író után. A Phyllodytes nemzetség legkisebb faja került ezzel elő, …

0 101
Share

Tízmillió évvel ezelőtt, a mostani Magyarország területén élhetett  és a mai leszármazottjaihoz hasonló életmódot folytathatott az óriáspandák első őse. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a bambuszrágcsálás gyakorlata végigkísérte a pandák evolúcióját, másrészt újabb bizonyítékokkal szolgálnak arra, hogy a pandák nem Ázsiából, hanem Európából származnak. Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) kizárólag Közép-Kína erdőkkel borított hegyes vidékein honos. A húsevőkre …

0 120
Share
A fehérjeműködés szabályozásának szerkezeti háttere

Az amerikai Structure szakfolyóiratban jelent meg az ELTE TTK Biokémiai Tanszék munkatársainak közleménye. Ebben egy kalciumion-függő, membránkötő fehérjecsalád, az annexin egyik tagjának molekuláris szintű szabályozását tárták fel. A szerkezeti biológia egyik legtekintélyesebb folyóiratának hasábjain először jelentek meg az ELTE kutatói által elért eredmények. A kutatás hazai és svéd együttműködéssel valósult meg. A Nyitray László egyetemi tanár …

0 105
Share
Egyetlen farkaspopulációtól származnak a mai kutyafajták?

Amerikai kutatók szerint egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták, és az érintett farkasok nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a kutyák háziasításában két külön (egy európai és egy ázsiai) farkaspopuláció játszott szerepet. Egy másik elmélet szerint a háziasítás folyamata nagyjából 15 ezer évvel ezelőtt zajlott le Európában, …

0 232
Share
Élő vagy élettelen? A kutyák emberien észlelik 1

Az ember képes élettelen tárgyakat, vagy geometriai formákat is élőként érzékelni annak mozgása alapján, sőt esetenként érzelmeket, személyiséget is tulajdonít azoknak.

0 242
Share
Kutyamorgás és kutyabeszéd

  Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak – Faragó Tamás, Takács Nándor, Miklósi Ádám és Pongrácz Péter –  legújabb tanulmánya arról szól, hogyan értékelik az emberek a kutyák játékos és agresszív morgásainak érzelmi töltetét. Egyre több kutatási eredmény mutat arra, hogy az állati és emberi hangadások biológiai alapokon nyugvó szabályszerűségeknek köszönhetően hasonlóan kódolják az adott szituációban …

0 254
Share
Macska evolúció és térhódítás - TUDOMÁNYPLÁZA - Élővilág

Az emberiség, történelme és fejlődése során, kétszer szelídítette meg a vadmacskát. Legalábbis ezt mutatja az eddigi legnagyobb léptékű genetikai kutatás. Az egyik a Közel-Keleten, a másik Egyiptomban történt. A közel-keleti termékeny félhold, a mezőgazdaság bölcsőjének lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a vadmacskát sikerrel háziasították, majd néhány ezer évvel később a macskák az ősi Egyiptomból terjedtek …

0 175
Share
A brazil állatkereskedelem egy mára már fajsúlyos problémává nőtte ki magát.

Juliana Machado Ferreira brazil biológus egy TED-es beszédében fejtette ki nézeteit a brazil állatkereskedelem problémájával kapcsolatban.   Véleménye szerint, a brazíliai állatkereskedelem talán a legsúlyosabb problémává nőtte ki magát az évek során és sokkal rosszabb helyzetben van, mint a többi ország, főként a madarak és kisállatok csempészésének esetében. Képzeljük csak el, hogy állatok ezreit szakítják …

0 178
Share
Egy Dél-Indiában élő, teniszlabda nagyságú, tarka béka bőrváladékában találtak vírusokat elpusztító és baktériumölő molekulákat indiai és amerikai tudósok.

Egy Dél-Indiában élő, teniszlabda nagyságú, tarka béka bőrváladékában találtak vírusokat elpusztító és baktériumölő molekulákat indiai és amerikai tudósok. A Hydrophylax bahuvistara nevű békafaj váladékának egyik peptid molekulája az emberi influenzavírus sokféle törzse ellen hatékony és úgy működik, hogy összekapcsolódik egy – sok influenzavírus-törzsben megegyező – fehérjével, ezáltal laboratóriumi kísérletekben vírustörzsek tucatjait volt képes elpusztítani az 1934-től …

0 149
Share