ÉLŐVILÁG
mert nem vagyunk egyedülMilyen zöldséget ehetnek a kutyák?
A farkasok a zsákmány zsigereit és gyomortartalmát elfogyasztva jutnak hozzá létfontosságú növényekhez, emésztőenzimekhez. Ezek segítik a táplálék megemésztését és az állat egészségének megőrzését. De a kutyák többnyire azt eszik, amit az ember ad nekik. Bármilyen táplálási módot is folytassunk, a jól megválasztott zöldségekkel jót teszünk az állatoknak. A gazdinak, de valójában a „falka” összes tagjának, …
A kutyák nem tudják, hogy egy szó minden hangja számít
Bár a kutyák hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csak egy beszédhangban térnek el. Az MTA-ELTE “Lendület” Neuroetológiai kutatócsoport és az ELTE Etológia Tanszékén dolgozó kutatók éber kutyák agyi aktivitását mérték fájdalommentes elektronenkefalográfiát (EEG-t) alkalmazva. A négylábúak ilyen jellegű figyelmi beállítódása lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb kutya élete …
Egy kutya agymérete befolyásolja a képességeit
Most biztosan sokan kiáltanak fel könnyes szemmel: Ugye, ugye, tudtam én! Ez az oka annak, hogy egy komplett idióta a szomszéd csivavája. Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Szent István Egyetem Kaposvári Campus kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát. Kiderült, hogy a kutyák agya nem méretarányosan változik a kis- és …
A világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexe
Tizenöt ország állatkínzást szankcionáló büntetőjogi szabályait hasonlította össze doktori értekezésében dr. Vetter Szilvia jogász, közgazdász az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékének munkatársa. Ezzel úgy tűnik, kidolgozta a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét. Az állatvédelem több tudományágat átfogó terület, amit csak a maga teljességében érdemes szemlélni. Az állatokkal hivatásszerűen, gyógyító szándékkal kapcsolatba kerülő állatorvosoknak …
Beszélnek-e egymással az állatok?
Az emberek mellett az állatok is kommunikálnak, beszélnek mind fajon belül, mind fajon kívül, továbbá egymás között is. Bár az emberek sokáig biztosak voltak benne, hogy kommunikációra, beszédre csak ők képesek; az etológia megállapította, hogy ez koránt sincs így. A kommunikáció általános képlete alapján egy egyszerű egyenletet kapuk. Adó és vevő között jön létre a kommunikáció, …
Az invazív fajok veszélyei
Az Európai Unió már a múlt évtized eleje óta kongatja a vészharangot az invazív idegenhonos fajok betelepedése miatt. A veszély nem csak egy-egy új faj megjelenéséből adódik, hanem annak az őshonos környezeti sokféleségre gyakorolt káros hatásaiból. Adott terület ökoszisztémájának biológiai sokfélesége nagyrészt, a fajok elkülönült evolúciójának terméke. Elkerülhetetlen, hogy ennek rendjét fel ne borítsák a behurcolt …
Miért nincsenek a kertünkben madarak? Téli madáretetés okosan
Mostanában az egész internet attól a kérdéstől harsog, miért nincsenek a kertünkben madarak, amikor annyi sok finom dolgot helyeztünk ki számukra. Tegyük tisztába a jajveszékelő és siránkozó önjelölt, egész világ összes madarát megmenteni és etetni szándékozó szuperhősök fejében keletkező gondolatokat! Azt azért mindenki tudja, hogy ma még hazánk környezeti állapota szerencsére lehetővé teszi, hogy a …
Búcsú a méhektől? – A méhcsaládok gyengülése
A kedves Olvasó is valószínűleg ismeri az Einsteinnek tulajdonított bonmot, ha ,,a méhek kipusztulnak, akkor azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl”! Bár a mondás valóságtartalma megkérdőjelezhető, igazságtartalma semmiképpen sem! A tudomány jelenlegi állása szerint a méhfélék körülbelül 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az ökoszisztémára gyakorolt hatásuk felbecsülhetetlen, hiszen a méhcsaládok …
Amit a kutya és az ember lát – Hogy lát téged a kutyád, és te őt?
Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, addig a kutyák a fajtársakra érzékenyek. Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a vizuális információkat másokról. Az egyedülálló kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését. Az ELTE etológusainak kutatásában kutyák vettek részt. …
Ismét fény derült a farkasok és kutyák hasonlóságára
A farkasok is ugyanúgy hiányolják a nevelőjüket, mint a kutyák a gazdájukat. Az intenzíven szocializált felnőtt farkasok és kutyák is képesek a gondozójukkal individualizált kapcsolat létrehozására. Legalábbis ez derült ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálatából. A kutya életének egyik kulcsa, hogy képes szoros kötelék kialakítására a gazdájával, azaz tud kötődni. De hogyan alakulhatott …
A kutyák személyiségének változásai
Ahogy az embereké, úgy a kutyák személyisége is változik a korral, de a különböző személyiségvonások mégsem azonos az üteme. Az ELTE Etológia Tanszék és a bécsi Clever Dog Lab munkatársai 217 border collie négy évet felölelő vizsgálata során figyelték meg, hogy a kutyák aktivitása nagyot zuhan a kölyökkor és a kamaszkor között. Utána egyenletesen csökken. …
Az almakártevők szabályozása és a vadászpókok
Az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók a pókok. Ezek az állatok tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelmet alkalmazó vagy ökológiai almaültetvényeken. A környezetkímélő növényvédelmi technológiák alkalmazása mellett egy-egy almaültetvényen akár több mint 70 pókfaj, köztük a vadászpókok is, több tízezer egyede fordulhat elő a lombkoronában. Bár meghatározó jelentőségük lehet …
Aranysakálok feltérképezése kutyák segítségével
A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét. Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került. A szakértők szerint kiemelten fontos az aranysakálok feltérképezése és, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a …
Téli álom – Miért hajtják álomra fejüket az állatok, akár egy egész évszakon át?
A téli álom az egyik legérdekesebb jelenség az állatvilágban. Bár az elnevezés alapján a hideg időjárás áll a jelenség hátterében, valójában a fellelhető szűkös táplálék miatt van rá szükség, nem a zord időjárási viszonyok miatt. A téli álom, vagyis az adaptív hipotermia, a mérsékelt, illetve a hideg égövön élő állatok körében alakult ki. Téli álmot alszanak …
Dzsorden
TudományPláza
Dávid
Ildimami
Bendi