ÉLŐVILÁG
mert nem vagyunk egyedülBeszélnek-e egymással az állatok?
Az emberek mellett az állatok is kommunikálnak, beszélnek mind fajon belül, mind fajon kívül, továbbá egymás között is. Bár az emberek sokáig biztosak voltak benne, hogy kommunikációra, beszédre csak ők képesek; az etológia megállapította, hogy ez koránt sincs így. A kommunikáció általános képlete alapján egy egyszerű egyenletet kapuk. Adó és vevő között jön létre a kommunikáció, …
Az invazív fajok veszélyei
Az Európai Unió már a múlt évtized eleje óta kongatja a vészharangot az invazív idegenhonos fajok betelepedése miatt. A veszély nem csak egy-egy új faj megjelenéséből adódik, hanem annak az őshonos környezeti sokféleségre gyakorolt káros hatásaiból. Adott terület ökoszisztémájának biológiai sokfélesége nagyrészt, a fajok elkülönült evolúciójának terméke. Elkerülhetetlen, hogy ennek rendjét fel ne borítsák a behurcolt …
Miért nincsenek a kertünkben madarak? Téli madáretetés okosan
Mostanában az egész internet attól a kérdéstől harsog, miért nincsenek a kertünkben madarak, amikor annyi sok finom dolgot helyeztünk ki számukra. Tegyük tisztába a jajveszékelő és siránkozó önjelölt, egész világ összes madarát megmenteni és etetni szándékozó szuperhősök fejében keletkező gondolatokat! Azt azért mindenki tudja, hogy ma még hazánk környezeti állapota szerencsére lehetővé teszi, hogy a …
Búcsú a méhektől? – A méhcsaládok gyengülése
A kedves Olvasó is valószínűleg ismeri az Einsteinnek tulajdonított bonmot, ha ,,a méhek kipusztulnak, akkor azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl”! Bár a mondás valóságtartalma megkérdőjelezhető, igazságtartalma semmiképpen sem! A tudomány jelenlegi állása szerint a méhfélék körülbelül 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az ökoszisztémára gyakorolt hatásuk felbecsülhetetlen, hiszen a méhcsaládok …
Amit a kutya és az ember lát – Hogy lát téged a kutyád, és te őt?
Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, addig a kutyák a fajtársakra érzékenyek. Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a vizuális információkat másokról. Az egyedülálló kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését. Az ELTE etológusainak kutatásában kutyák vettek részt. …
Ismét fény derült a farkasok és kutyák hasonlóságára
A farkasok is ugyanúgy hiányolják a nevelőjüket, mint a kutyák a gazdájukat. Az intenzíven szocializált felnőtt farkasok és kutyák is képesek a gondozójukkal individualizált kapcsolat létrehozására. Legalábbis ez derült ki az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálatából. A kutya életének egyik kulcsa, hogy képes szoros kötelék kialakítására a gazdájával, azaz tud kötődni. De hogyan alakulhatott …
A kutyák személyiségének változásai
Ahogy az embereké, úgy a kutyák személyisége is változik a korral, de a különböző személyiségvonások mégsem azonos az üteme. Az ELTE Etológia Tanszék és a bécsi Clever Dog Lab munkatársai 217 border collie négy évet felölelő vizsgálata során figyelték meg, hogy a kutyák aktivitása nagyot zuhan a kölyökkor és a kamaszkor között. Utána egyenletesen csökken. …
Az almakártevők szabályozása és a vadászpókok
Az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók a pókok. Ezek az állatok tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelmet alkalmazó vagy ökológiai almaültetvényeken. A környezetkímélő növényvédelmi technológiák alkalmazása mellett egy-egy almaültetvényen akár több mint 70 pókfaj, köztük a vadászpókok is, több tízezer egyede fordulhat elő a lombkoronában. Bár meghatározó jelentőségük lehet …
Aranysakálok feltérképezése kutyák segítségével
A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét. Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került. A szakértők szerint kiemelten fontos az aranysakálok feltérképezése és, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a …
Téli álom – Miért hajtják álomra fejüket az állatok, akár egy egész évszakon át?
A téli álom az egyik legérdekesebb jelenség az állatvilágban. Bár az elnevezés alapján a hideg időjárás áll a jelenség hátterében, valójában a fellelhető szűkös táplálék miatt van rá szükség, nem a zord időjárási viszonyok miatt. A téli álom, vagyis az adaptív hipotermia, a mérsékelt, illetve a hideg égövön élő állatok körében alakult ki. Téli álmot alszanak …
Az okostelefon sugárzása káros hatással lehet a rovarokra
A német Természet- és Biodiverzitásvédelmi Egyesület (Nature And Biodiversity Conservation Union – NABU) kutatása alapján az okostelefon és a WiFi által kibocsátott sugárzás káros hatással lehet néhány igencsak fontos rovarfajtára. Az okostelefonok ma már mindenhol megtalálhatók. Szinte mindenkinek lapul egy a zsebében és sokan hajlamosak mindenben a telefonjukra támaszkodni, a társadalmi események követésétől a számlák …
100 millió éves mikrobát élesztettek fel
A japán Tenger-Föld Tudomány és Technológia Ügynökség csapata 100 millió éves mikrobát élesztett fel. A tudósok képesek voltak arra, hogy a mikrobák enni, sőt szaporodni tudjanak a tengerben töltött sok-sok év után is. Így ez a kutatás rávilágított a föld legprimitívebb fajainak figyelemre méltó túlélő erejére. Ráadásul most bebizonyosodott, hogy több tízmillió évig létezhetnek minimális …
Miért vízirovar a borostyánkövekben lévő állatok negyede?
Az ELTE Természettudományi Karának kutatói egy korábbi elméletet megfordítva arra jutottak, hogy a nedvességet kereső vízirovarokat optikai tulajdonságai vonzották a fenyőfák törzséből kifolyó gyantához. A csaknem vízszintes irányú, sötétbarna fatörzsek polarizálják legjobban a visszavert fényt. Ezek csalhatták magukhoz a legtöbb polarotaktikus állatkát. (A vizes élőhelyeket a vízfelszínről visszavert vízszintesen poláros fény alapján felismerő viselkedés a …
Magyarország első lombikborjai
Megszülettek Magyarország első lombikborjai: Campus Cili, Campus Csongor és Campus Csanád. Országosan egyedülálló tudományos sikert értek el a Szent István Egyetem Kaposvári Campus Embrió-átültető Központjának munkatársai azzal, hogy megszülettek Magyarország első lombikborjai. A létesítményben – az országban elsőként – sikerült élő szarvasmarhából petesejtleszívással, laboratóriumi körülmények között végrehajtott termékenyítéssel lombikborjakat létrehozni. A három murraygrey borjú augusztusban …
Dzsorden
TudományPláza
Dávid
Ildimami
Bendi