ÉVEZREDEK
mert minden nem történhet egyszerreSalamon király korabeli hatalmas palotát találtak
Salamon palotájának nevezték el az épület maradványait, mert bár nincs bizonyíték rá, hogy maga Salamon vagy más király megszállt volna a palotában, de Salamon a Biblia szerint hatalmas építkezéseket folytatott Jeruzsálem mellett Hacorban, Meggidóban és Gezerben is. A gezeri palota – akárcsak korábban a Hacorban, vagy Meggidóban kiásott korabeli épület – nagy központi udvar köré épült. Az újonnan …
Fáraókat szállító naphajó – fém alkatrészei is voltak
Először találtak bizonyítékot régészek arra, hogy az ókori Egyiptomban a fáraók számára épített rituális célú naphajóknak fém alkatrészeik is voltak. Daily Mail brit lap értesülése szerint a kutatók a gízai Nagy Piramis (azaz a Kheopsz piramis) melletti ásatásokon találták meg egy fából épült naphajó darabját, amelyhez egykor kör- és u-alakú fémdarabok kapcsolódtak. A Kheopsz piramis a három …
Pálos rendi kolostor romjait tárták fel Zalában
Vállustól délkeletre, a Keszthelyi-hegység erdős területén tárták fel a romjait egy évszázadokkal ezelőtt elpusztult pálos rendi kolostornak. A kolostort, ami a településtől kilométerekre az erdőben található csupán egy 1429-es oklevél és egy 1978-as régészeti tanulmány említi. Pusztulásának körülményei sem ismertek, annyi bizonyos, hogy a Gyöngyösi Gergely pálos rendfőnök 1520 körül tett látogatása során keletkezett leírás a kolostort már …
Római kori erőd tornyát tárták fel Környén
Környén, a plébánia udvarán feltárták a település alatt lévő római kori erőd, Quirinum kapujának tornyát. Szabó Ádám, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa elmondta, célzottan keresték a most megtalált tornyot, ugyanis 2013-ban már előkerült az építmény párja. A két torony fogta közre az erőd kapuját. A tornyokat négy méter vastag alapozással készítették, faragatlan terméskő közé oltatlan …
A himalájai templomok földrengésekről mesélnek
Az indiai, himalájai templomok megdőlt oszlopai, repedezett lépcsői és megcsúszott kőboltozatai a földrengések rekonstruálására használhatók. Egy új kutatás szerint a Himalája ősi romjai a régió legnagyobb földrengéseiről fednek fel történelmi részleteket. Mayank Joshi és V. C. Thakur az indiai Wadia Himalája Földrajzi Intézet földrengéskutató archeológusai a Himalája északnyugati területén lévő Kasmír „szeizmikus hegyszoros”, Himachal Pradesh …
Kik a legmagasabbak a világon?
A férfiak mezőnyében a hollandok, a nőknél a lettek a legmagasabbak a világon – derült ki egy 187 országra kiterjedő új tanulmányból, amely 1914-től 2014-ig vizsgálta az országok lakosainak magasságváltozását. Az eLife című folyóiratban közölt eredmények szerint egy átlagos holland férfi 183 centiméter, egy átlagos lett nő 170 centiméter magas volt 2014-ben. A mutatók szerint az iráni …
Virágzó élet volt a Góbi sivatagban
Lengyelek régészek szerint évezredekkel ezelőtt virágzott az élet a mongóliai Góbi sivatagban, ahol gazdag kőkori település nyomaira bukkantak. A Góbi sivatag jelenleg a világ második legnagyobb sivatagja, ahol néhány nomád család kivételével senki sem él, illetve rajta keresztül nem fut semmiféle úthálózat. Lengyel régészek 2016 májusában végeztek ásatásokat a Góbi-Altaj hegység déli térségében, ahol Józef …
Megmentett műkincsek
A Magyar Nemzeti Múzeum Restaurátorképző Főosztálya és a Magyar Képzőművészeti Egyetem restaurátorhallgatóinak diplomamunka-kiállítása 2016. június 24. – szeptember 25. között látható a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Magyar Nemzeti Múzeum, mint az iparművészeti restaurátorok képzésében résztvevő intézmény, Megmentett műkincsek címmel 2001 óta mutatja be a végzős restaurátor szakos hallgatók diplomamunkáit. A Megmentett műkincsek című kiállítás-sorozaton frissen restaurált műtárgyakat …
A magyar katonák hősiessége
Az első világháborúban a fronton harcoló magyar katonák tevékenységét és hősiességét, valamint a hátország áldozatvállalását helyezi a középpontba a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) új, a világháborús centenárium ez évi kiemelt rendezvényeként május 20-án nyílt kiállítása. Az első világháború éveit mintegy ezer négyzetméteren bemutató állandó tárlatot nemcsak látogatóként, hanem egy korabeli életsorsot választva …
Római kori kereskedőhajó rakományát hozták a felszínre
Izraeli búvárrégészek felszínre hozták egy 1600 éve elsüllyedt római kori kereskedőhajó rakományát az egykori kikötőváros, Cezárea partjainál. Az utóbbi 30 év legértékesebb kincseit találták meg – közölte az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). A műtárgyakat két búvár véletlenül fedezte fel a tenger fenekén áprilisban, majd a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapjának beszámolója szerint azonnal …
Szkíta ékszer és avar kovácsműhely
Egy különleges szkíta ékszer és egy avar kovácsműhely maradványai is előkerültek Kecskemét-Hetényegyházán, az északi elkerülő út befejező szakaszát megelőző próbaásatások során. Két helyszínen összesen négy korszak emlékei kerültek felszínre a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársainak feltárása során. Az egyik legkülönlegesebb lelet egy, a Krisztus előtti VI. századból származó szkíta ékszer: az eredetileg bronzból öntött spirálcsüngőt …
Megvan a világ legrégebbi rizsföldje
Régészek több mint 8 ezer éves rizsföldet találtak Kelet-Kínában, így minden valószínűség szerint ez az eddig ismert legrégebbi rizstermesztő terület a Földön. Az eddigi legkorábbi konkrét rizstermesztésre utaló bizonyíték 7000 évvel ezelőttről származott a zheijiangt tartomány alsó Jangce mellett fekvő Hemudu falujából Kínából. A most talált 100 négyzetméteresnél némileg kisebb rizstáblát az úgynevezett hancsingi újkőkori …
Korábbi a Biblia, mint gondolták?
Izraeli matematikusok és régészek azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bibliai szövegek idősebbek, mint ahogyan azt a tudósok korábban gondolták. A kutatók kézíráselemzést végeztek, ahhoz hasonlót, amellyel a bankok és titkosszolgálatok ellenőrzik az aláírásokat. A tel-avivi egyetem tudóscsoportja megállapította, hogy az ősi héber írások, amelyekről korábban úgy gondolták, hogy Kr. e. 600 táján születettek, …
Dühkitörés agysérülés miatt – VIII. Henrik angol király
VIII. Henrik angol király (1491. június 28.-1547. január 28.) dühkitöréseit és kiszámíthatatlan viselkedését sorozatos traumás agysérülések okozhatták. Ezek a mai amerikaifutball-játékosoknál és más sportolóknál is megfigyelhetőek – vélik Yale Egyetem kutatói. A hirtelen, erős ütések miatt keletkező traumás agysérülés megmagyarázhatja az anglikán egyházat megalapító király életének utolsó évtizedét megnehezítő emlékezetkieséseket, dühkitöréseket, fejfájást, álmatlanságot, az érzések kontrollálására …
