Az első faj, amit egy drónnal fedeztek fel

Tovább...

Holdtalajban nőttek a mustárnövények

Tovább...

A nagyvárosokban elszaporodtak a csótányok

Tovább...

Hol élnek leggyakrabban siklók?

Tovább...

Idén korábban ébredtek a poloskák

Tovább...

ÉLŐVILÁG

mert nem vagyunk egyedül

Miért leszünk idegesek, ha kutyaugatást, főként pedig: a szomszéd kutyájának ugatását halljuk? Vannak-e olyan emberek, akiket az átlagosnál jobban zavar, amikor ugatást hallanak? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Jégh-Czinege Nikolett PhD-hallgató, valamint Faragó Tamás és Pongrácz Péter, az ELTE Etológia Tanszékének kutatói. A kutatók mintegy 150 résztvevőt toboroztak a vizsgálathoz, melynek során …

Ma már az élővilág létrejöttét és ,,működését”, a lamarckizmus helyett, az evolúciós magyarázat válaszolja meg kimerítően, ami ma már bevett paradigma! Ennek kidolgozásában és tökéletesítésében az idő előrehaladtával egyre többen és többen vettek részt. Ennek a – leginkább darwiniként hivatkozott – küzdelemnek volt az előfutára Lamarck, a lamarckizmus atyja. Jean-Baptiste Pierre Antoine de Monet de …

A virágok királynője nem más, mint az orchidea. Szépsége és népszerűsége vitathatatlan. A zárvatermő egyszikű – és emiatt különleges formákat, illetve színezetet produkáló -, a spárgavirágok rendjébe tartozó kosborféle, vagyis az ,,orchidaceae” nemzetségei csaknem az egész világon megtalálhatóak. A sokféle változatú virág közkedvelt dísze kertjeinknek, szobáinknak és irodáinknak. A haszonnövényeink közé ültetve, színpompás virágzatukkal, ellenállhatatlanok …

A bioszféra, bolygónk élővilága nem csak körül vesz bennünket, de mi is részei vagyunk. Ez egy rendkívül szerteágazó világ, ahol van hely az állat- és környezetvédelemtől a tudományos kutatásokig mindennek.

Mi lehet az oka annak, hogy egyes állatfajok egyedei elkötelezettek párjuk felé, mások meg nem? A Texasi Egyetem (Austin, USA) kutatói által vezetett nemzetközi kutatócsoport – amerikai és brit kutatók mellett magyar kutatók is tagjai, többek között Pogány Ákos, a TTK Etológia Tanszékének adjunktusa – tíz gerinces fajt vizsgált a monogámiához vezető evolúciós genetikai folyamatokat feltérképezve. A …

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (VKSZ) pályázatán 599 millió forintos támogatást nyert el a Málnási Csizmadia András vezette kutatócsoport, amely a világon egyedülálló kutatásokat végez az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A 2015-ben indult „Optofarmakológia: új irány a gyógyszerkutatásban” című projekt 2018. október 31-én ért véget. A kutatási konzorcium vezetője a Printnet Kft., az ELTE-s és céges …

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói újabb érdekes eredményeket értek el a macska-ember kapcsolat vizsgálata során. Kimutatták, hogy az ember-állat interakció hatása egy olyan, alapvetően nem társas múlttal és őssel rendelkező faj esetében is, mint a macska, rendkívül erős. Az emberi kommunikáció során számos olyan jelzéstípust ismerünk, amelyek ismeretek megosztását szolgálják. A gyűjtőnéven „mutatásnak” nevezett gesztusokkal a …

Az ELTE Családi Kutya Program kutatói az utánzás módszerének segítségével vizsgálták a kutyák célirányos cselekvésekre irányuló viselkedését. Az emberekkel egy családban élve a kutyák számos viselkedésünket megfigyelhetik. De felmerül a kérdés, hogy értik-e mit és miért csinálunk? Értik-e, milyen céllal teszünk valamit? A Családi Kutya Program kutatói kifejlesztettek egy módszert, ami választ adhat ezekre a …

Egy kis madár azt dalolta egyszer… nos, ilyenkor sok-sok mindent mond. A madárcsicsergés nem csak a relaxáció hangja, nem csak a tavasz első jele, és nem is kizárólag a természet ébresztőóráját jelenti. Ez egy nyelv, amely számos hasznos információt ad az arra kihegyezett fül számára, még akkor is, ha ez a fül egy emberhez tartozik. …

A földrajzi profilalkotáshoz használt eszköz, amely segít elfogni a sorozatos  bűnelkövetőket segíthet az emberek és a tigrisek konfliktusából származó áldozatok számának csökkentésében is. A kutatás eredményei megoldást nyújtanak arra hogyan éljenek együtt a szumátrai falusiak a tigrisekkel. Ez a megoldás mindkét fél számára hasznos lenne, ugyanis megóvná az embereket a tigristámadásoktól, valamint a nagymacskákat is …

Senki nem szeret arra gondolni, hogy kedvenceink élete mennyivel rövidebb egy emberénél. Mindenki abban reménykedik, hogy kutyája még nagyon sok évig társa lesz. Íme néhány tipp, amivel elősegíthetjük, hogy őszülő barátunk minél tovább maradjon fitt, boldog és egészséges: Rendszeresen ellenőrizzük kutyánk súlyát és kondícióját! Módosítsuk az ételadagokon a változó tápanyagigényeknek megfelelően! Lássuk el az életkorának …

Bár a kutyák és a macskák sokkal hamarabb öregszenek az embereknél, életük az emberéhez hasonlóan életszakaszokra bontható. A kutyák életszakaszai a kölyökkor, kamaszkor, felnőttkor, időskor és matuzsálemi kor. Az ELTE Szenior Családi Kutya Program legújabb kutatása az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát vizsgálta kutyákon, figyelembe véve a kutya és a gazda számos egyéb tulajdonságát …

Az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói kimutatták, hogy a 8 hetes kiskutyák képesek egy új feladat megoldását megtanulni az emberektől, és felnőtt fajtársaiktól egyaránt. A családhoz kerülő kutyakölyköt egy kihívásokkal teli környezet várja új otthonában, ahol még rengeteget kell tanulnia. Az újdonsült kutyagazdák családtagként tekintenek rá, és igyekeznek rávenni a családi szokások betartására. …

Mi legyen a 2019. év madara?  A 2019. év madara szavazás a partimadarakra koncentrál. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indított az „Év madara” programját, amelynek célja a  természetvédelmi problémákban érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Az MME részéről a döntés több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően születik meg. A 2019 év madara …

A szalakóta egy színpompás, vonuló madár, amely a XX. század közepéig rendkívül elterjedt volt Európa területén. Ám a számára alkalmas költő- és táplálkozóhelyek drasztikus csökkenésének hatására számos országból teljesen eltűnt. Németország, Dánia, Svédország, Finnország és Csehország lakossága ma már nem gyönyörködhet ebben a türkizkékbe hajló színű madárban. Magyarországon az 1980-as évek végére a hazai szalakótaállomány …

MENU

Back