ÉLŐVILÁG
mert nem vagyunk egyedülLepkék éjszakája a nyíregyházi Sóstói-erdőben
Akár 200 lepkefajt, köztük tizenhat ritka, védett rovart is láthatnak az érdeklődők pénteken a Lepkék éjszakája elnevezésű rendezvényen a nyíregyházi Sóstói-erdőben. Szigetvári Csaba, a helyi E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület projektvezetője elmondta, hogy az éjszakai lepkeles június 20-án 21 órakor kezdődik, a résztvevők a Tölgyes és a Siklós utca sarkáról indulnak az erdőbe a különleges …
Nyolc érdekes tény a fákról
Gyorsan tisztázzuk, még mielőtt bárki tévedésbe esne, számos olyan információ van a fákról, melyet az átlagemberek nem is tudnak, pedig sok közülük elég meglepő … 1. Onbashira: Szeretett volna egy hatalmas farönkön megállíthatatlanul száguldani lefelé a hegyről? Az Onbashira Fesztivál ideje alatt, amit Japánban hat évente rendeznek meg, csak ezt teszik az emeberek – …
Ismét tudtak járni szklerózisos állatok
Ismét tudtak járni egy új, emberi őssejtekkel végzett terápia után szklerózis multiplextől járásképtelen állatok – derült ki egy amerikai tanulmányból. Az eredmény az emberi betegség gyógykezelésének új irányát jelentheti. Az egereken olyan genetikai módosítást hajtottak végre, hogy az emberi betegségnek, a szklerózis multiplexnek (SM) megfelelő tünetek jelentkezzenek náluk. Az állatok annyira legyengültek, hogy az evés és …
A cápa bőrének hatékonysága
Háromdimenziós nyomtatóval készült modellen mutatták be tudósok, milyen hatékonyan segíti a „fogazatszerű” bőrlapocskák borította cápabőr a ragadozó úszását. Közelebbről szemlélve látszik, hogy a cápa bőrét apró „fogacskák” borítják, amelyek segítik a ragadozót az úszásban. A szakemberek úszóruhák, sőt versenyautók tervezésénél is sikereket értek el a cápák bőrének imitálásával. A fogacskákat azonban még soha nem sikerült …
Mentőkutya bajnokság
JULIUS-K9 mentőkutya bajnokságot rendeznek Biatorbágyon 2014. május 10-11-én a Mancs és a Kézben Egyesület szervezésében. A verseny neves cseh bírók, Pavel Sabaczky és Daniel Sedlak közreműködésével két napon át fog tartani több helyszínen és kategóriában. A cél a világbajnokságon való szerepléshez szükséges pontszám elérése, az éves bevethetőségi vizsga megszerzése/megújítása, illetve a szakmai szintfelmérés. A kutyák szimatát és koncentrációját igencsak próbára tevő …
A csalogány hangterjedelme a legnagyobb
A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré, ez pedig agyának szerkezetével függ össze – állapították meg brit biológusok. A rejtőzködő kismadár több mint 1160 hangot képes kiadni, míg a mezei pacsirta csak 341-et, a feketerigó pedig mindössze 108-at. A Cornell és a Bathi Egyetem kutatói 49 – Amerikában, Európában és Dél-Afrikában élő – …
A madarak megtanulják, melyik anyag hasznosabb a fészekrakáshoz
A madarak képesek megtanulni, melyik anyag használható jobban a fészekrakáshoz – derült ki egy új kutatásból. Korábban úgy vélték, a gének határozzák meg, milyen építőelemekből rakja fészkét a madár, azaz minden faj saját, veleszületett fészekprogrammal rendelkezik. A kísérletek azonban azt mutatták, a fészek építése sokkal összetettebb, tanulásra épülő folyamat – tudósított a BBC hírportálja a …
Dolmányos varjú az interneten
Élőben követhetik nyomon az érdeklődők egy Budapesten élő dolmányos varjú-fészekalj életét az interneten. A Természetfilm.hu és a Filmdzsungel közös kezdeményezése – az Élő adás program – keretében éjjel-nappal üzemelő, nagyfelbontású kamerával szerelték fel az Erzsébet-híd budai hídfőjénél található fészekaljat a Főkert munkatársai segítségével. A dolmányos varjú nem védett, és az utóbbi években Budapesten különösen elszaporodtak. A …
Cseresznyefa az űrből
Japán űrhajósok több száz cseresznye magot vittek 2008-2009-ben a nemzetközi űrállomásra, majd visszatérve Japán különböző részein (összesen 14 helyszínen) ültették el azokat óvodák közelébe. A magok közül 265 darab a híres Gifu Buddhista szentélyben levő, közel 1250 éves fáról származik. Az űrbe vitt és nyolc hónap Föld körüli keringés után visszatért magok közül az egyiket …
DNS-vizsgálattal derítették ki a mai oroszlánok eredetét
DNS-vizsgálattal derítette ki a mai és a valaha élt oroszlánok eredetét és evolúciójának történetét egy nemzetközi kutatócsoport. A közös ős mintegy 124 ezer évvel ezelőtt élt. A Durhami Egyetem kutatói mai oroszlánok és kihalt fajok múzeumban őrzött utódainak DNS-ét elemezték, eredményeiket a BBC hírportálja a BMC Evolutionary Biology című szaklap alapján ismertette. Az oroszlán evolúcióját azért …
Fosszilis trágya árulta el a vadjuh egykori élőhelyét
Fosszilis trágya árulta el, hogy a kanadai vadjuh egyszer már kihalt azon a lakatlan szigeten, ahová néhány évtizede betelepítették – derült ki egy amerikai tanulmányból. Az ősi DNS elemzésével és más eljárások segítségével megállapították, hogy a Kaliforniai-öbölben található Tiburón-szigeten valaha élt a kanadai vadjuh. Ám valamikor a VI. és XIX. század között kihalt – tudósított …
Fehér akác az uniós tiltólistán?
Egyelőre sikerült blokkolnia Magyarországnak azt a kezdeményezést az uniós tagállamok képviselőiből álló testületben, amely potenciálisan azzal a veszéllyel fenyeget, hogy uniós tiltólistára kerül az akácméz alapanyagát adó fehér akác – közölte Várhelyi Olivér Magyarország egyik uniós nagykövete. A kezdeményezés lényege és eredeti célja az olyan, agresszíven terjedő, behurcolt, nem őshonos növény- és állatfajok visszaszorítása, illetve …
Megdöbbentő méretű a tobzoskák illegális kereskedelme
A hagyományos kínai gyógyászatban való felhasználásuk miatt megdöbbentő méreteket ölt a tobzoskák illegális kereskedelme – derítette ki egy közös brit-kínai kutatás. Évente mintegy tízezer szállítmányt fülelnek le, de szakértők arra figyelmeztetnek, hogy jóval nagyobb mértékű az illegális kereskedelem. Zsu Zsao-min, a kínai Jünan tartomány erdővédelmi irodájának illetékese az Oxfordi Egyetem kutatóival vizsgálta meg a csempészektől lefoglalt …
Miért nem úszhatnak 8,2 kilométernél mélyebbre a halak?
Felfedezték, miért nem úsznak még mélyebbre a halak: körülbelül 8,2 kilométernél lejjebb már nem élnének meg egy amerikai kutatás szerint. A mélységi határ fiziológiai oka az a molekuláris működés, amely a halak szöveteit a hatalmas víznyomás ellen védi. Ha mélyebbre szeretnének hatolni, más működési módot kellene kifejleszteniük – idézte a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia …
Dzsorden
TudományPláza
Dávid
Ildimami
Bendi