ÉLŐVILÁG
mert nem vagyunk egyedülA méhek nem csak a színeket figyelik a virágok megtalálásához
Az Exeteri Egyetem egyik kutatócsapata tesztelte a méhek élelemgyűjtési viselkedését. Ennek érdekében méhszem-szimulációt készítettek, hogy kiderítsék, hogyan látják a méhek az egyes virágokat. Azt a legtöbben tudjuk, hogy Karl von Frisch osztrák zoológus a méhek kommunikációjának megfejtéséért 1973-ban Nobel-díjat kapott. Ő volt az, aki kutatásai során felfedezte, hogy ha egy méh a mezőn bőséges táplálékforrásra …
A szúnyogok örökké érzik az emberszagot
A szúnyogok neurális hibabiztosítókkal rendelkeznek, hogy mindig érezzék az emberszagot. A globálisan megnövekedett utazások aránya, a világ népességének növekedése és a hőmérséklet emelkedése fokozza a szúnyogok, kullancsok és bolhák által terjesztett új, betegséget okozó kórokozók megjelenését és terjedését. Egy 2020-as WHO adat szerint az ízeltlábúak által terjesztett betegségek együttesen több mint 700 000 halálesetet okoznak …
A vízimadarak szerepe a vízi baktériumok és az egysejtű mikroeukarióták terjesztésében
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatóinak vezetésével DNS-alapú módszerekkel vizsgálták a vízimadarak szerepét a vízi baktériumok és az egysejtű mikroeukarióták terjesztésében. A vízimadarak a többsejtű élőlények – például a vízi gerincesek, makrofita szervezetek, makrogerinctelenek és a zooplankton – hatékony terjesztői. Azonban a vízi mikroorganizmusok terjesztésében betöltött szerepük vizsgálata a modern molekuláris technikák és téma iránti …
A hidrobiológusok új mikrorákfajokat fedeztek fel a Putorana-fennsíkon
A Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem kutatói a Putorana-fennsík tározóiban élő rákfélék fajösszetételét tanulmányozták és 23 új fajt fedeztek fel a régióban, illetve 4 újat, ami a tudomány számára is ismeretlen volt eddig. A Putorana-fennsík egy egyedülálló és nehezen tanulmányozható hegység Közép-Szibériában, ami a sarkkörtől mindössze 100 km-re található. A fennsík 1,7 millió hektáron terül el …
A lakosság segítségét kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét
A már ismert citizen science módszer alkalmazásával, lakossági segítséget kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói. Az már sokak számára ismert, hogy a klímaváltozás mellett a mérsékelt égövi ökoszisztémákat érintő egyik legnagyobb probléma az inváziós rovarfajok megtelepedése és elterjedése. E fajok előre nem megjósolható …
Élőhelyi sajátosságok hatása a fajok elterjedésére
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniák vizsgálatával mutatták ki az élőhelyi sajátosságok hatását a fajok elterjedésére. Az ÖK Evolúciótudományi Intézetének munkatársai, Vásárhelyi Zsóka és Scheuring István, valamint a University of British Columbia kutatója, Leticia Avilés a kiterjedt társas viselkedést mutató úgynevezett szociális pókok, illetve a kevésbé együttműködő, de hosszú …
A cinkotai bányató és egy fokozottan védett szitakötő
Csobaj-bánya Cinkota nyugati felén, Cinkota alsó hévmegállótól néhány perc sétára található. A 25 hektáros “L” alakú területet Északkeletről a H9-es HÉV vonala, keletről a Kukoricás és a névadó Csobaj utca, délről a Lucernás utca telkei, nyugatról a Bíztató út, északról pedig a Honfoglaló utca határolja. A Csömör határában eredő és a Szilas-patakba torkolló mintegy 2 …
Az év gombája az ízletes rizike
A Magyar Mikológiai Társaság honlapján rendezett közönségszavazás eredményeként 2022-ben már 17. alkalommal választották meg az év gombáját. Az év gombája címet idén az ízletes rizike (Lactarius deliciosus) nyerte el. Nevezik fenyőalja gombának is, ezért nem véletlen, hogy a fenyvesekben élő gombafajok népszerűsítését célzó tematikus év nyertese a bársonyos fapereszkét és vöröses nyálkásgombát megelőzve jutott az …
Csupán 10 Kaliforniai disznódelfin maradt életben
A disznódelfin, a világ legkisebb tengeri emlőse, a kihalás szélén áll, mert 10 vagy kevesebb él belőlük a mexikói Kaliforniai-öbölben, egyetlen élőhelyükön. A Kaliforniai disznódelfin az emlősök osztályába, ezen belül a disznódelfin-félék családjába tartozó faj. Ha megmenekülnek az orvvadászok hálóiban bekövetkezett haláltól ezek a veszélyeztetett tengeri emlősök, akkor a beltenyészet ellenére is jó eséllyel szaporodhatnak. …
Génszerkesztett húsmarha? Ez a jövő
A szarvasmarhák génszerkesztése során arra tulajdonságokra koncentráltak, amelyek a szarvasmarhák hőtűrését emelik. Ezzel a címszóval idén március elején az FDA, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (Food and Drug Administration) zöld utat adott a génszerkesztett húsmarháknak, amik a klímaváltozás miatt bekövetkező hőmérséklet emelkedését is jobban elviselik. Állítólag. A marhák, a génszerkesztésnek és a rövid, sima …
Vajon léteznek (még) fekete tigrisek?
Kevés híresebb állat él a Földön, mint a tigris. Arany színe, csíkozott bundája ismertté tette az egész világon. A tigrisek szép és tiszteletet parancsoló állatok. Azon fennmaradt nagytestű ragadózónk egyike, amelyet még nem irtott ki az emberiség. A fekete tigris azonban ellent mond mindennek. Létrejött volna egy új alfaj; feltámadt egy már kihalt? Nos, egyik …
Feltárták a gyöngyök hihetetlen titkát!
A felfedezés új alapanyagokat jelenthet a napelemekhez és az űrutazásokhoz. A kutatók évszázadok óta keresik a választ arra a kérdésre, hogy az osztriga hogyan növeszt lenyűgözően szimmetrikus, tökéletesen kerek gyöngyöket, szabálytalan alakú homokszemek vagy törmelékdarabok köré. Most, a kutatók egy csoportja kimutatta, hogy az osztrigák, kagylók és más puhatestűek olyan összetett folyamatot alkalmaznak a gyöngyök …
Hogyan udvarol az örvös légykapó?
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciós Ökológia kutatócsoportja egy kis vándormadár, az örvös légykapó udvarlási viselkedését vizsgálta. Megállapították, hogy a madarak – így az örvös légykapó esetében is – az udvarlási intenzitás egyedre jellemző, sajátos tulajdonság, és hogy a hímek az udvarlás intenzitását a pillanatnyi körülményekhez igazítják. A hímek két esetben is intenzívebben udvarolnak. A …
Erdei szalonka – az erdők királynője
900 kilométert is megtehet éjszakánként az erdei szalonka. Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven keresztül vizsgálták az erdők királynőjének, az erdei szalonkának a vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. Az új adatok azt mutatják, hogy néhány egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett. Megállókkal együtt pedig a hazánktól mintegy 5000 kilométer távolságra, …
Dzsorden
TudományPláza
Dávid
Ildimami
Bendi