Biodóm – nagy ívű projekt, áldozat és kihagyott lehetőség

Tovább...

Egy csendes-óceáni jelenség miatt lehet több zivatar Magyarországon

Tovább...

Hogyan érjünk el hatalmas energiamegtakarítást?

Tovább...

Gyémánt és Szeged? Mi az összefüggés?

Tovább...

Műtrágya vagy lombtrágya? Új irányok a tápanyag-utánpótlásban

Tovább...

KÖRNYEZET

Ismerd meg a világot!

A PTE Műszaki és Informatikai Karra hőkomfort-mérő bábu érkezett, mely az ideális épülethőmérséklet mérésére szolgál. Idén a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) több beszerzés valósult meg az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programok keretében. Ezek közül az egyik legérdekesebb a PTE Műszaki és Informatikai Karra érkezett hőkomfort-mérő bábu. Az épületeinket azért építjük, hogy megvédjenek bennünket az időjárás viszontagságaitól …

A talajművelési gyakorlat módosíthatja a szőlőtőkék alatti mikroszkopikus élővilágot. Triviális, de kevéssé kutatott és ismert megállapítás a fenti gondolat. A szőlőtermesztők által megválasztott talajművelési gyakorlatok befolyásolhatják a szőlő gyökérzeténél élő, mikroszkopikus élőlényközösségek összetételét és ezáltal a talajegészség állapotát. Ezt a kérdéskört járta körül Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campus fiatal kutatója, aki kollégáival …

A városi fák levelei és az azokon kiülepedett por vizsgálata alkalmas eszköz lehet a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések mérésére. A Szent István Egyetem szakértői egyedülálló kutatómunka során megállapították, hogy az ezüsthárs molyhos, szőrös levelei a leghatékonyabb porszűrők. A Szent István Egyetem (SZIE) Fenntartható Kertészet Intézet Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének, valamint a Környezettudományi Intézet Agrárkörnyezettani …

A koronavírus-járvány világszerte tombol. Az emberek pedig mindenféle módon megpróbálnak védekezni ellene, egyéni és kormányzati szinten egyaránt. Mégis az egész világon közös, hogy a terjedés, illetve a terjesztés gátjául a maszkviselést preferálják. A járvány 2020 év eleji megjelenésekor és tavaszi elterjedésekor a maszkok iránti kereslet az egekbe szökött. Ezzel pedig a kínálati oldal sokáig egyáltalán nem …

Tavaly, 2019-ben bejárta a világsajtót képek és cikkek tömkelege a lángoló amazóniai dzsungelről. Bár azóta már más ügyek kerültek az emberiség figyelmének középpontjába, a dzsungel azóta is ég; új területekkel kiegészülve (Szibériai erdőtűz)! Tudományos konszenzus övezi azt az általános megfigyelést, hogy az erdőtüzek folyamatos velejárói az emberiség történelmének, illetve az azt megelőző időknek. A jelenség …

A grönlandi gleccserekből kinyert luxus ásványvizet gyártó kanadai vállalat érdemelte ki az év legnagyobb környezetszennyezőjének járó „Ördög Köve” szégyendíjat. Legalábbis a svájci Alpok Kezdeményezés nevű természetvédelmi aktivistákból álló csoport gondolja így. A Swissinfo online magazin híradása szerint a természetvédelmi csoport minden évben szavazást rendez, ahol a világ legabszurdabb kereskedelmi megoldásaira lehet voksolni. Az Alpok Kezdeményezés …

Mozgalmas az ősz a Néprajzi Múzeumban. Elérte legmagasabb pontját a Néprajzi Múzeum városligeti új épülete; melynek mintegy 60 százaléka a térszint alatt kap helyet. (A felszín feletti rész két, dombszerű szárnyra válik szét.) Az intézmény új animációs kisfilmje az épület különlegessége mellett bepillantást enged a megvalósítani tervezett látogatói élménybe is. A cél, hogy már ebben …

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt. Az intenzív felhasználás következményeként azonban az élelmiszer-alapanyagokon és késztermékeken kívül az Északi-sarkvidéktől az Antarktiszig gyakorlatilag minden környezeti …

A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet. Így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolni számos eddigi alapvetést, nem csak Budapestre vonatkozóan. Ennek egyik módja, hogy városi környezetben – így Budapesten is – hatékonyabban kellene helyben tartani és felhasználni az értékes csapadékvizet. Az esővíz, a csapadékvíz …

Hat tonna hulladéktól szabadították meg a Bodrog Sárospatak és Tokaj közötti ártér erdejeit a PET Kupa önkéntesei. Az elmúlt években kialakult, tiszai hulladékgyűjtő tapasztalataikat először alkalmazták a Tisza egyik mellékfolyóján. A helyi partnerek támogató munkájának és a résztvevő csapatok, önkéntesek elhivatottságának köszönhetően, négy napon keresztül, naponta csaknem 300 zsák szemét gyűlt össze. A folyami hajós, …

Évszázados hagyományt gondolt újra a PET Kupa. A Tiszából gyűjtött folyami műanyag hulladékból elkészült az első tiszai plasztik ladik. A Csongrád-Csanád megyei, Tisza-parti faluban Mártélyon bocsátották vízre az első olyan ladikot, amely újrahasznosított műanyag pallókból áll. Melyeket egy mártélyi ladikkészítő mester munkált meg, megtartva az ősi formát és szerkezetet. Az eredeti tiszai ladik autentikus, hazai, …

Az éves globális átlaghőmérséklet már a következő öt évben legalább 1 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet (1850-1900). A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által közzétett friss mutatók alapján, a kutatók szerint, 20 százalék esély van arra, hogy ez a szám 1,5 Celsius-fokra fog növekedni egy éven belül. A globális, éves és évtizedes éghajlati frissítés, amely az …

GPS jeladókkal felszerelt PET palackokat indítottak útjukra a PET Kupa szakemberei a Felső-Tiszai Búvár és Mentő Egyesület közreműködésével. A Vásárosnaménynál áradó Tiszába dobott négy palack a PET Kupa hulladékmonitoring programját segíti. A nyomkövető kutatásban a palackok GPS jelet vesznek és rádió jelet adnak le. A Hulladékmentes Tisza projekt keretében fejlesztett eszközök akár két éven keresztül …

Először vizsgálták hazánkban a borospalackok környezeti hatásait. A nagy mennyiségben keletkező csomagolási hulladékok világszerte nagy fejtörést okoznak a szakembereknek. Főleg, akkor ha indokolatlan a keletkezésük. Így van ez az egyszer használatos borospalackok esetében is. Bogóné Tóth Zsuzsánna, a Szent István Egyetem (SZIE) kutatója és Dr. Lakner Zoltán, a SZIE Élelmiszertudományi Kar egyetemi tanára részletes képet vázolt …

Az ELTE TTK részvételével zajló kutatások kiderítették, hogy a Baradla-barlang cseppkövein élő baktériumok különleges karbonátot állítanak elő. Ezek több hónapon át megőrzik szerkezetét. A feltehetően zsírsavakból felépülő karbonát kialakulásának megismerése fontos szerepet játszik a barlangi képződményeken alapuló kor és paleoklíma meghatározásában. Környezetünk egyik leggyakrabban és legváltozatosabb formában előforduló ásványai a karbonátok. Az egysejtűek, puhatestűek és …

MENU

Back