ÉLŐVILÁG
mert nem vagyunk egyedülAz akusztikus tükrök veszélyesek a denevérekre
Német és magyar kutatók a hang visszaverődésével kapcsolatos új kutatási eredményei fontos természetvédelmi jelentőséggel bírhatnak. Egy, a hang visszaverődésével és a denevérek érzékelésével kapcsolatos tanulmány, amely Zsebők Sándor, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tudományos munkatársának és a németországi Max Planck Institute für Ornithologie kutatóinak közreműködésével készült még a tavalyi évben, kiderítette, hogy a tájékozódáshoz …
A gímszarvas teljes genomjának leírása
Orosz László, az ELTE Genetikai Tanszékének professor emeritusa bejelentette, hogy elkészült a gímszarvas genomjának leírása. Orosz László és Horn Péter, a Kaposvári Egyetem professzorának vezetésével, kizárólagosan hazai erőforrásokból, sikerült meghatározni a gímszarvas (Cervus elaphus) DNS teljes szekvenciáját. Ez csaknem az összes, körülbelül húszezer gén meghatározását, valamint a gének kromoszómák szerinti rendjét jelenti. Ezzel a teljes DNS-szekvenálással …
Szimbiózis – Meghökkentő kapcsolatok az állatvilágban
Sok állatnak vannak bizarrnak tűnő szimbiotikus kapcsolatai. A szimbiózis biológiai fogalmának legegyszerűbb meghatározása, hogy olyan kapcsolat, amely egy kölcsönösen előnyös, két organizmus közötti fizikai érintkezést foglal magában, amelyek nem azonosak. Ezeket a kapcsolatokat a tisztítás, a védelem, a szállítás vagy az élelem megtalálásával lehet magyarázni és összefüggésbe hozni. Nyűvágófélék és afrikai emlősök Afrikában az elefántok, orrszarvúk …
Melegben félelmetesebbek a pókok?
A tökbogarak számára mindenképpen. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont és a Kentucky Egyetem közös kutatásának eredményei arra is rámutatnak, hogy a biotermesztőknek vannak tartalékaik a globális felmelegedés ellenében. A globális felmelegedéssel a megemelkedett hőmérséklet hatására nőhet a mezőgazdasági kártevők aktivitása, de egyúttal a biológiai védekezésben szerepet játszó természetes ellenségek korlátozó szerepe is. Ez a biotermékek esetében még …
Csimpánzok tanítják a gépeket
A Manchester Egyetem kutatói a csimpánzok számítógépes szimulációit használják arra, hogy javítsák az állatok járásával kapcsolatos megértésünket, és a szimulációs technológia használatát is. A várakozások szerint a kutatások a főemlősök járásának vizsgálata mellett, arra is választ adhatnak majd, hogyan történik a stabilitás megőrzése, miközben a fákon is élnek az alanyok. Bill Sellers professzor, a Föld …
Az ázsiai elefántoknak különböző személyiségjegyei vannak
A kutatók egy mianmari elefántpopulációt tanulmányozva felfedezték, hogy az ázsiai elefánt személyisége három különböző tényezőn keresztül manifesztálódik. Ezek az azonosított személyiségi tényezők: figyelmesség, szociabilitás és agresszivitás. Az emberek különböző személyiségjegyekkel rendelkeznek, és az emberi személyiség struktúrája öt tényezőre osztható. Más fajok viselkedése is egyénenként különböző, hiszen egyesek bátrabbak, szociálisabbak vagy agresszívebbek, mint mások. Dr. Martin Seltmann, …
Megint új cápafajt találtak
Biológusok két mitokondriális gén 1,310 bázispárját használva új cápafajt azonosítottak. Atlanti óceánban, Belize partjainál talált hatkopoltyús cápakölyök (szürke cápa) más, mint az indiai és a csendes-óceáni óceánokban élő szürke cápa. A Toby Daly-Engel által vezetett tudóscsoport eloszlatta azt az évtizedes bizonytalanságot. Mostmár biztos, hogy az Atlanti-óceánban élő hatkopoltyús cápa más faj, mint az indiai és …
Több mint 100 000 orángután pusztult el
Tizenhat év alatt a borneói szigeten élő orángutánok körülbelül fele elveszett a földterület-változás következtében. Becslések szerint 1999 és 2015 között a sziget orángutánjaiból több mint 100 000 eltűnt. E veszteségek nagy részét nyilvánvalóan az olajpálma fakitermelése, a bányászat, a papír és az ehhez kapcsolódó erdőirtás okozta. Ugyanakkor számos orangután tűnt el az ép, erdős területekről is, állítják …
A gepárdok belső füle létfontosságú a nagy sebességű vadászathoz
Egy új tanulmány szerint a világ leggyorsabb szárazföldi állatának különálló vesztibuláris rendszere csak a közelmúltban alakult ki. A gepárd sikeres vadász. Nem csak azért, mert gyors, hanem azért is, mert hihetetlenül csendes a zsákmány üldözése során. A kutatók első ízben vizsgálták a gepárd rendkívüli érzékszervi képességét azáltal, hogy elemezték a gyors állat belső fülét, egy szervet, …
A növények felkészülnek az őket ért támadásokra
A ragadozókkal teli világban minden állatnak folyamatosan ébernek kell lennie, hogy elkerüljék az áldozattá, az étellé válást. A növények számára ez még nehezebb feladat, így nagy kihívással néznek szembe önmaguk védelmében. „Az egyik olyan dolog, ami a növényeket ökológiailag érdekessé teszi, hogy nem tudnak elmenekülni” – mondja John Orrock, a Wisconsin-Madison Egyetem állattani professzora. Mivel egy növény …
Precíziós gén- és genomszerkesztés MTA állásfoglalás
Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály, a biológiai, orvosi és agrárosztály, készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről. Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított …
Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés?
Magyar kutatók tisztázták a növényi terjedésbiológia egyik vitatott kérdését. Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe – ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai. Sonkoly Judit és Török Péter eredményei az Ecology and Evolution című folyóiratban jelentek meg. Munkájuk a növényi terjedéssel összefüggő biogeográfiai folyamatok …
Az idei év madara a vándorsólyom
A vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az állat több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon, ezért az egyesület a 20 éves évfordulóra emlékezve a 2018-as évet a világ leggyorsabb madarának szenteli. A szédületes sebességéről ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb (38-51 cm testhosszú, 89-113 cm-es szárnyfesztávolságú), erőteljes testalkatú, …
Az év hala a balin
Az elmúlt évek legszorosabb versenyében a balin (Leuciscus aspius) kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság hagyományosan meghirdetett és szilveszter éjjel lezárult év hala közönségszavazásán. Harka Ákos, Magyar Haltani Társaság elnökének tájékoztatása szerint a 2010 óta minden évben megtartott verseny idei fordulóját 2017 őszén hirdette meg a társaság. Az internetes szavazáson ezúttal 5771-en adták le …
Óriás panda – Hitek és tévhitek
Tele van a hírek pandákkal és a megmentésükért folytatott harccal, ám ennek ellenére igen csekély a tudásunk és a valóság ismeretünk a pandákal kapcsolatban. Kevesen tudják, hogy tavaly a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Hawaiin adott ki tájékoztatást arról, hogy a kínai óriáspanda kikerült a kihalással fenyegetett állatok vörös listájának „veszélyeztetett” kategóriájából, és a „sebezhető” csoportba került …
Dzsorden
TudományPláza
Dávid
Ildimami
Bendi