ÉLŐVILÁG
mert nem vagyunk egyedülKülönleges mélytengeri élőlények
A NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration), azaz a Nemzeti Éghajlati Adatközpont elnevezésű amerikai hivatal, amely elsősorban óceáni és légköri kutatásokkal foglalkozik, útnak indította az Okeanos Explorer nevű kutatóhajót. A kutatóhajón utazó, tudósokból álló csapat idén tavasszal egy 52 napos expedíción vett részt, amely Puerto Rico és a Virgin-szigetek közeli tengerfenék élővilágát térképezte fel, amelynek …
Nincs természeti katasztrófa – csak árvaszúnyog
A napokban furcsa, habos, fehéres uszadékfoltok jelentek meg a Balaton felszínén. Nos, úgy tűnik minden évben van egy őrült pánikkeltő, aki felesleges riadalmat kelt és bepalizza a nemcsak bulvár újságokat (tavaly hasonló időszakban az ideihez ez már legalább egyszer bekövetkezett). Ám a habot nem szennyezés okozza a tavon, hanem „csak” árvaszúnyogok ártalmatlan maradványai lebegnek a felszínen. Szakértők szerint szerencsére …
Új elmélet a Föld keletkezéséről
Új elmélettel álltak el oxfordi tudósok a Föld keletkezéséről: egy Merkúr-szerű égitest csapódhatott be a fiatal Földbe, és ez adta bolygónk magjának a mágneses mező létrehozásához szükséges radioaktív elemeket. A Nature tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint ez az összeütközés magyarázza a földmag bizonyos elemeinek mennyiségét, és megoldást kínál a Föld mágneses mezejének rejtélyére. A tudósok szerint …
Tömeges kihalás – bizonyíték a Spitzbergákon
Egy nemzetközi tudóscsoport új bizonyítékot talált a Spitzbergákon arra, hogy a közép-perm földtörténeti korban a Föld élővilágában bekövetkezett egy hatodik tömeges kihalási esemény. A Föld élővilágában többször következett már be tömeges kihalási hullám és a tudósok eddig öt nagy tömeges kihalási időszakot azonosítottak. Húsz éve egy hatodik ilyen kihalási hullám bizonyítékaira bukkantak Kínában. A közép-perm időszakban, 262 …
Dongók és virágok
Köztudott, hogy a poszméhek és más beporzók, meg tudják különböztetni, hogy mely növények biztosítják számukra a virágport, nektárt és melyek nem. Eddig azonban keveset tudtunk arról, hogy a virágok miként befolyásolják őket a döntéshozatalban. A londoni Queen Mary Egyetem Életbiológiai és Kémiatudományok tanszékének kutatói, azt tanították, hogy a poszméhek két vizuálisan tiszta etetőtípust különböztetnek meg. Az …
Az ősi kagylók UV-fényben színesek
Jonathan Hendricks a San Joséi Állami Egyetemről 2015. április elején tette közzé tanulmányát a nyílt hozzáférésű PLOS ONE nevű folyóiratban, melyben azt állítja, hogy közel 30 ősi kagylófaj színezetmintázatát fedezték fel az ultraibolya fény segítségével. A 4,8-6,6 millió éves kövület kúpkagylók modern rokonaikkal ellentétben gyakran tűnnek fehérnek és minta nélkülinek, amikor egyszerű fényben nézzük őket. Ezek …
Mióta élnek delfinek a Földközi-tengerben?
A palackorrú delfinek csak az utolsó jégkorszak után érkeztek a Földközi-tengerre, mintegy 18 000 évvel ezelőtt – állítja egy új kutatás. Vezető tengerbiológusok egy csoportja egy olyan tanulmányon dolgozott –, ami a valaha végzett legrészletesebben mutatja be a palackorrú delfin (Tursiops truncatus) populációjának genetikai szerkezetét a Földközi-tenger térségében. Az eredményeket az Evolutionary Biology lapban közölték. …
Veszélyben a szirti pocoknyúl
Egy tanulmány szerint az éghajlatváltozás miatt csökken az amerikai szirti pocoknyúl (pika) életterülete a sziklás kaliforniai hegyekben. Joseph Stewart, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem végzett hallgatója szerint, a pikák populációja a vizsgált területen szinte eltűnt a magas nyári hőmérsékletek miatt, emellett csökkent az életterük is. Az új felfedezésről a Journal of Biogeography-ban számolt be. A …
Kisalföldi homokpuszta – ritka pókfaj, új madárfaj
Az Európai Unió LIFE+ programja keretében tavaly elindult a kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek természetvédelmi célú helyreállítása, valamint az élőhelyek és fajok megőrzését célzó projekt első szakasza. A Kisalföldi Homokpuszta Projekt sikerét a rehabilitált katonai gyakorló területeken megjelent fokozottan védett réti fülesbagoly, vagy a világon először azonosított ritka pókfaj felbukkanása és a már 100 …
Tudósok, akik szerint van bizonyíték Isten létezésére
A világon minden hívő és ateista folyamatosan olyan egyértelmű bizonyítékot vár, ami megerősíti vagy cáfolja Isten létezését. Az alábbi lista olyan elméleteket és kísérleteket tartalmaz különböző tudósoktól, amelyek célja annak alátámasztása, hogy Isten, menny és pokol létezik. Nos, döntse el Ön, hogy elfogadja-e a bizonyítást! 1. Elátkozott lelkek – 1989-ben azzal álltak elő, hogy leástak a …
Az elefántok szaglóképessége jobb, mint a miénk?
Legközelebb, ha nem tudja eldönteni, hogy kidobja-e a szavatosságilag megkérdőjelezhető termékeket, érdemes egy elefánthoz fordulni segítségért. Ennek oka, hogy a nehézkes vastagbőrű állatok több olyan génnel rendelkeznek, ami kódolja a szaglási receptorokat (azaz felismeri a szagokat), mint bármely más ismert emlős. Az elefánt ilyen génjeinek száma több mint kétszerese a kutyáknál, és majdnem ötször több …
Tibet legnagyobb tava
Már nem a régió legnagyobbja a tibeti szent tó, a Nam-tó (Namtso) – jelentették be a kínai tudományos akadémia kutatói, akik szerint az olvadó gleccsereknek és a növekvő csapadéknak köszönhetően immár a Serling-tó vette át a vezetést Tibetben a tavak mérete szerinti rangsorban. A Nam-tó a tengerszint felett 4718 méter magasan található, míg a Serling-tó …
Nem tolvaj a szarka!
Egy új kutatás azt állítja, a szarkák nemhogy nem lopnak csecsebecséket, hanem félnek a csillogó tárgyaktól. A tanulmány – minden jel szerint – megcáfolja a „tolvaj szarka” mítoszát, amely áthatja az európai folklórt. Sokan hiszik, hogy a szarkák kényszeres késztetést éreznek aziránt, hogy csillogó dolgokat lopjanak el és azt a fészkükbe tegyék. De, az Exeter Egyetem …
Bolíviai aranydenevér – új denevérfajt azonosítottak
Bolíviai aranydenevér néven különálló fajként azonosították egy már ismert egérfülű dél-afrikai denevérféle néhány, múzeumokban talált példányát. Elnevezését bundájának különleges, aranysárga színéről kapta a most külön fajként elismert aranydenevér, amelynek latin neve (Myotis midastactus). A neve az érintésével mindent arannyá változtató görög mondabeli Midász királyra utal és korábban egy másik, Dél-Amerikában fellelhető denevérfaj, a Myotis simus példányai …
Több mint 4 éven át költötte tojásait
Rhode Island-i kutatók és a Monterey-öböl Akváriumkutató Intézete megfigyelt egy mélytengeri polipot, ami négy és fél éven át költötte ki tojásait – tovább, mint bármely más, ismert állat. Ezalatt az idő alatt, a nőstény tisztán tartotta a tojásokat és védte őket a ragadozóktól. Ez a tett reprezentálja az evolúciós egyensúlyt a fiatal polipok tojásban eltöltött …
Dzsorden
TudományPláza
Dávid
Ildimami
Bendi