KÖRNYEZET
Ismerd meg a világot!Mi a magas patogenitású madárinfluenza és miért szerepel gyakran a hírekben?
A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) egy rendkívül fertőző és gyakran halálos baromfi betegség. A magas patogenitású madárinfluenza-vírust vadon élő madarak terjeszthetik házibaromfira és más madár- és állatfajokra, beleértve a teheneket és a macskákat is. Bár a madárinfluenza-vírusok általában nem fertőzik meg az embert, előfordultak már emberi fertőzések is. Ilyen betegséget vírusok (például H5N1 és H5N9) …
Temetik a jövőt az EASAC friss jelentésében
Bolygónk és az emberiség jövőjéről fest pesszimista képet és ezzel együtt azonnali cselekvésre szólít friss fenntarthatósági jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC). A korábbi, 2021. januári jelentéshez képest nemhogy javult volna a helyzet, hanem több szempontból is sokat romlottak bolygónk állapotának mutatói. Legalábbis a jelentés sajtóbemutatóján ezt közölte …
Növényvakság és egy növényvak mai világ
A növényvakság vagy a növények mindennapi életben való észrevétlensége összetett jelenség. De korántsem annyira újkeletű fogalom, mint gondolnánk. A mögöttes – akár biológiai, akár kulturális, akár szociális – tényezőket azonban még mindig folyamatosan kutatják. Nemrég Dr. Orlóci László az ELTE Botanikus kert igazgatója hívta fel újra figyelmünket a növényvakság (plant blindness) fogalmára. Így, egyfajta inspirációként, …
Legyen életünk része a füvészkert!
Azért kis betűvel köznévként írva, hogy füvészkert, mert mindegy melyikről legyen szó, legalább egybe érdemes beleszeretni. Aki tisztában van a téma alapfogalmaival, annak az olvasásában most két bekezdésnyi ugrást engedélyezünk! Aki maradt, annak eláruljuk, tulajdonképpen mindegy is, hogy a füvészkert vagy a botanikus kert kifejezést használjuk. Szervezeti funkció szempontjából nincs érdemi különbség. Mindkettő olyan intézmény, …
Kevesebb energiát termelhetnek az itthoni napelemek?
A magyar kutatók szerint a szaharai porviharok miatt valóban kevesebb energiát termelhetnek az itthoni napelemek. Egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok. Sajnos a levegő minőségének romlása mellett akadnak olyan területek, ahol ideje lenne beépíteni az elemzésekbe, előrejelzésekbe a porviharok hatásait. A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói …
Mikroszkopikus gombák és veszélyes kórokozók
A mikroorganizmusok nagy többsége ártalmatlan, sőt még hasznos is lehet. A kórokozó mikroorganizmusok, bár a teljes mikrobiális világnak csak kis részét képviselik, nagy figyelmet kapnak, mert veszélyt jelentenek az emberi vagy állati egészségre, illetve a mezőgazdaságra. Egyes mikroszkopikus gombák és veszélyes kórokozók súlyos gazdasági és környezeti következményekkel járó, akár pestisméretű betegségeket okozhatnak. Ezek közé tartozhatnak …
Biodóm – nagy ívű projekt, áldozat és kihagyott lehetőség
Kezdjük azzal, hogy sokkal jobb lenne állatokat látni a Biodómban, mint fényművészeti kiállítást. Még akkor is, ha az egyébként színvonalas. Annak a Biodómnak, amit a Fénydóm 2. kiállítás alkalmával még a zárás előtt két nappal sikerült látnunk 2024 december elején, már legkésőbb 2024 őszén átadásra kellett volna kerülnie. A márciusi Fénydóm kiállítás volt az első …
Egy csendes-óceáni jelenség miatt lehet több zivatar Magyarországon
A csendes-óceáni El Nino-Déli Oszcilláció (ENSO) erős meleg fázisai után jelentősen megnőhet a villámtevékenység a Föld északi féltekéjén. Legalábbis, ezt jelezték a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai. Hazánkban már az 1980-as évek óta kísérleteznek a villámok által keltett nagyon alacsony frekvenciás természetes rádiózaj észlelésével. 1993 óta egy gömbantennával detektálják az elektromos térben …
Hogyan érjünk el hatalmas energiamegtakarítást?
Hatalmas energiamegtakarítást érhetnénk el Európában, ha az energiastratégiák figyelembe vennék az emberi tényezőt. Legalábbis ez derült ki egy most megjelent nagy nemzetközi kutatásból, amelynek Magyarországra vonatkozó részét az ELTE Természettudományi Kar munkatársai dolgozták ki. A kutatók javaslatai nem csak az energiacsökkentést, de a megújuló energiaforrások jelentős növelését és Európa külső energiafüggésének csökkentését is segítenék. Hogyan …
Gyémánt és Szeged? Mi az összefüggés?
Dollármilliókat spórolhat a gyémántbányászatnak a Szegedi Tudományegyetem kutatása. Szeged és a gyémánt kapcsolatát nem is olyan nehéz megtalálni. Ugyanis a gyémántkitermelés költséghatékonyabbá tétele mellett jelentősen csökkenti a környezeti terhelést is az a kutatás, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Geológia Tanszékén végeznek. Sahroz Khan, az SZTE Földtudományok Doktori Iskolája PhD-hallgatója kutatásának fókuszában az áll, hogy mi különbözteti …
Műtrágya vagy lombtrágya? Új irányok a tápanyag-utánpótlásban
A mezőgazdaság folyamatosan kihívásokkal néz szembe, különösen a növények tápanyagellátásának biztosításakor. A műtrágyák mellett egyre nagyobb figyelem irányul a lombtrágyákra. Vajon melyik lehetőség kínálja a jobb megoldást? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ. A lombtrágya és a műtrágya közötti különbség alapvetően az alkalmazás módjában és hatásmechanizmusában érhető tetten. Előbbit a levelekre juttatják, a növény pedig …
Mi fán terem az ökoinnováció?
Az ökoinnováció a környezeti fenntarthatóság és a technológiai fejlődés összefonódására utal. A gazdasági területek piaci résztvevői az innovációt a fejlődéshez, növekedéshez és versenyképességhez vezető egyik legfontosabb tényezőnek tekintik. A környezeti innováció, más néven az ökoinnováció, az innováció egyik sajátos formája. Célja a termékek és a termelési folyamatok természeti környezetre gyakorolt hatásának csökkentése. De a fogalom …
Szúnyogok elleni harc
Az egyik legnagyobb kérdés a témában, hogy biológiai vagy kémiai fegyverekkel harcoljunk a szúnyogok ellen? Az emberiség vérmes haragjában hol kémiai, hol pedig biológiai irtószerekkel ront nyaranta a szúnyogokra. Mert a szúnyogok elleni harcban csak egy dolog számít: minél kevesebb szúnyog legyen és még annál is kevesebb szúnyogcsípés érjen bennünket. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) …
Kevésbé ismert tények az Északi-sarkról
A cikk apropóját az adta, hogy néhány hete az orosz Fjodor Konyjuhov és Igor Potapkin motoros siklóernyővel a világon először szállt le az Északi-sarkon. Azt talán mindenki tudja, hogy a pingvinek a Déli, a jegesmedvék pedig az Északi-sarkon élnek. Az is az alapvető tudás része, hogy az Északi-sark egy szárazfölddel körülvett óceán, míg az Antarktisz egy …
Hazánkban a hegyi patakok felét veszélyezteti az ideiglenes kiszáradás
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) munkatársai szerint a klímaváltozás hazai ökoszisztémára gyakorolt hatásai a korábban állandó vizű hegyi patakok esetében a legaggasztóbbak. Egyre gyakrabban száradnak ki hazánkban a hegyi patakok, ami felkészületlenül éri élővilágukat. A kiszáradás miatt a fajok és az egyedek száma csökken, ám az első, rövid idejű kiszáradások után megnő azoknak a …
Dzsorden
TudományPláza
Dávid
Ildimami
Bendi