Az első faj, amit egy drónnal fedeztek fel

Tovább...

Holdtalajban nőttek a mustárnövények

Tovább...

A nagyvárosokban elszaporodtak a csótányok

Tovább...

Hol élnek leggyakrabban siklók?

Tovább...

Idén korábban ébredtek a poloskák

Tovább...

ÉLŐVILÁG

mert nem vagyunk egyedül

Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének jelentős szerepe van az újonnan megjelenő kórokozók és kártevők kimutatásában. A kutatások során 2020-ban két idegenhonos meztelencsigafajt, a feketefejű meztelencsigát (Krynickillus melanocephalus Kaleniczenko, 1851) és a malaccsigát (Tandonia kusceri (Wagner, 1931)) mutatták ki először hazánkban az intézet kutatói. Mindkét faj országszerte elterjedt és sajnos a károkozására is számítani kell. …

Miután kifejlődött a virágzat, a napraforgó már nem követi a Nap égi mozgását, hanem állandóan kelet felé néz. Az ELTE kutatói nemrég, a korábbi elképzeléseket is magába foglaló, környezetoptikai magyarázatot találtak, amely a növény tenyészhelyének fényviszonyaira épül. A napraforgó fejlődő virágzatot tartalmazó éretlen feje és levelei nappal folyamatosan úgy változtatják irányukat, hogy felületük mindig közelítőleg …

A sinka az egyetlen magyar kutyafajta, amely semelyik más őshonos terelőkutyafajtára sem hasonlít. A honfoglaló magyarság döntő többségben az állattenyésztéssel, legeltető pásztorkodással foglalkozott. A legeltetés fénykorában Magyarország tájain különböző pásztorkodási módok és hagyományok voltak jelen. Ezek közül a hortobágyi, a kiskunsági, a bakonyi, a palóc, a somogyi és a székely pásztorkodás volt a legismertebb. Bár …

Kicsit megszaporodott az „év eze, aza, valamije” vetélkedések és szavazások sokasága. Ilyen most a 2021-es év élőlényei tematika, mely az utóbbi időben sok szervezet számára figyelmet hozott. Bár úgy gondoljuk, hogy minél több lesz belőlük, annál elcsépeltebb és annál unalmasabb lesz, de most még fontosnak tartjuk, hogy természeti környezetünk értékei minél szélesebb körben váljanak ismertté. …

2021-ben másodszor lett lepke az év rovara, és először választottak olyan fajt, amely nem a pillangó-alakúak rokonsági körébe tartozik. A  kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) mint az év rovara, 3912 szavazatot kapott és a teljes szavazási időszakban végig magasan vezetett. A szenderfélék (Sphingidae) családjába, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe tartozó rovar olyan, mint egy kis kolibri. A …

A kitüntető címre három, Magyarország vizeiben őshonos halfaj közül lehetett jelölni, választani. A korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, a kecsege, a compó, a harcsa, a balin, a vörösszárnyú keszeg lettek az év halai, míg tavaly a süllő érdemelte ki a megtisztelő címet. A Magyar Haltani Társaság …

Ez az év állata választás most már egyre jobban elterjedt és egyre többféle állatfajt érint. Az év emlőse a hermelin, erről egy külön cikkben is beszámoltunk. 2021 év madara a cigánycsuk (Saxicola torguatus), ami Magyarországon védett. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft. De a Magyar Madártani Egyesület tájékoztatása szerint, ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak …

Az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtetésével, illetve a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével létrejött Vadonleső program a hermelint (Mustela erminea) választotta 2021-ben az év emlősének.  A Vadonleső program 2009 óta, önkéntesek bevonásával, 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatai gyűjti. Az „év emlőse” kezdeményezést 7 éve indították útjára. A …

A kacsacsőrű emlős genomja pont ugyanolyan érdekes, mint maga az állat. Az nem újdonság, hogy a Föld egyik legkülönösebb állatának, a kacsacsőrű emlős genomját, azaz a teljes örökítő állományát már régóta vizsgálják. 2008-ban tudósok az ausztráliai Új-Dél-Walesből származó, Glennie nevű nőstény kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus) genomját elemezték. A kacsacsőrű emlős genetikai térképe már akkor is …

Különös dologra derítettek fényt a tudósok két hónappal ezelőtt! Felfedeztek – jobban mondva, ismételten megtaláltak – egy gyógyhatású liliomfajt, amely igyekezett elrejtőzni előlük. Az evolúciót ismerők számára a Fritillaria delavayi növény rejtőzése egyáltalán nem volt különös, meglepő annál inkább. Az evolúció kíméletlen rendezőelve, a természetes kiválasztódás, semelyik földi fajt nem hagyja érintetlenül, ahogyan az ember …

A farkasok a zsákmány zsigereit és gyomortartalmát elfogyasztva jutnak hozzá létfontosságú növényekhez, emésztőenzimekhez. Ezek segítik a táplálék megemésztését és az állat egészségének megőrzését. De a kutyák többnyire azt eszik, amit az ember ad nekik. Bármilyen táplálási módot is folytassunk, a jól megválasztott zöldségekkel jót teszünk az állatoknak. A gazdinak, de valójában a „falka” összes tagjának, …

Bár a kutyák hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csak egy beszédhangban térnek el. Az MTA-ELTE “Lendület” Neuroetológiai kutatócsoport és az ELTE Etológia Tanszékén dolgozó kutatók éber kutyák agyi aktivitását mérték fájdalommentes elektronenkefalográfiát (EEG-t) alkalmazva. A négylábúak ilyen jellegű figyelmi beállítódása lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb kutya élete …

Most biztosan sokan kiáltanak fel könnyes szemmel: Ugye, ugye, tudtam én! Ez az oka annak, hogy egy komplett idióta a szomszéd csivavája. Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Szent István Egyetem Kaposvári Campus kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát. Kiderült, hogy a kutyák agya nem méretarányosan változik a kis- és …

Tizenöt ország állatkínzást szankcionáló büntetőjogi szabályait hasonlította össze doktori értekezésében dr. Vetter Szilvia jogász, közgazdász az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékének munkatársa. Ezzel úgy tűnik, kidolgozta a világ első állatkínzás-ellenes büntetőjogi indexét. Az állatvédelem több tudományágat átfogó terület, amit csak a maga teljességében érdemes szemlélni. Az állatokkal hivatásszerűen, gyógyító szándékkal kapcsolatba kerülő állatorvosoknak …

Az emberek mellett az állatok is kommunikálnak, beszélnek mind fajon belül, mind fajon kívül, továbbá egymás között is. Bár az emberek sokáig biztosak voltak benne, hogy kommunikációra, beszédre csak ők képesek; az etológia megállapította, hogy ez koránt sincs így. A kommunikáció általános képlete alapján egy egyszerű egyenletet kapuk. Adó és vevő között jön létre a kommunikáció, …

MENU

Back