ÉLŐVILÁG
mert nem vagyunk egyedülAz érzékeny gyomrú kutyák étrendje – Gabonamentes tápok
Ha négylábú barátaink érzékeny gyomrúak, az étrend megváltoztatása hatalmas hatással lehet az egészségére. Az emésztési problémákkal küzdő kutyáknál a megfelelő étrend kiválasztása alapvető jelentőségű, mert a táplálék nem csak hogy csökkentheti a gyomorpanaszokat, de javíthatja az állat életminőségét is. Miért lehet jó megoldás a gabonamentes kutyatáp? A gabonamentes táplálékot eredetileg olyan kutyák számára fejlesztették ki, …
Vegán forradalom. Mi lesz, ha eltűnnek a madarak?
Egy nemrég közzétett tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az intenzív mezőgazdaság a fő oka számos madár eltűnésének Európában. Messziről közelítünk a témához, de ez a kis előzmény több kommunikációs csavart is hoz, mire eljutunk a vegán forradalom témájához. Európa madárállományának 25 százalékát veszítette el 40 év alatt. Elsősorban a monokultúrák terjeszkedése és a peszticidek …
Áttelelő kétéltűek érzékenységét vizsgálták
Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete (ATK NÖVI) Evolúciós Ökológiai Osztályának kutatói áttelelő kétéltűek érzékenységét vizsgálták a klímaváltozás és egy gombás fertőzés együttes hatásaira. Eredményeik szerint az erdei békák (Rana dalmatina) áttelelés alatti túlélési esélyeit sem a közeljövőben várható enyhébb téli körülmények, sem a kitridiomikózissal való fertőzöttség nem csökkentik. Sőt a két stressztényező egyidejű jelenléte sem …
Megterhelő munka a virágpor gyűjtése a poszméhek számára
A külföldi sajtóban felkapott hírré vált, hogy a poszméhek mint változó testhőmérsékletű állatoknál minden milligrammnyi pollen 0,07 Celsius fokkal emeli meg a méhek testhőmérsékletét. A teljes kapacitásukkal szállító poszméhek testhője pedig akár 2 fokkal is magasabb lehet a pollent nem szállító társaiknál. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatása szerint ez azt jelenti, hogy egy forró nyári …
Párducmintás vértesharcsa a Hévízi-tóban
A Hévízi-tó „új” halfaja a párducmintás vértesharcsa (Pterygoplichthys disjunctivus). De ez nem igazán jó hír. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának tagjai 2019 óta rendszeresen végeznek halászati tevékenységet és búvármerülést a Hévízi-tóban. A természetvédelmi célú beavatkozások elsődleges célja az információszerzés, a tóban előforduló állat- és növényfajokról. De ma már sajnos az is cél, hogy …
A darazsak sokfélesége – milyen fajok élnek Magyarországon?
Ahány darázsfaj, annyiféle alak, csíkozás és viselkedés. Minden Magyarországon megtalálható darázsfaj kicsit más. Vannak olyanok is, amik ránk, emberekre nem veszélyesek, bár a kinézetük nem túl bizalomgerjesztő. Ahhoz, hogy kicsit bátrabban mozogjunk a darazsak világában, érdemes jobban megismerni őket. Egy kis odafigyeléssel ugyanis, nem kell rettegnünk tőlük, hiszen a profi segítség is rendelkezésünkre áll, ha …
Sárga kokárdavirág – Ha szereted a természetet, ne ültess ilyet!
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt keretében az idegenhonos sárga kokárdavirág magyarországi elterjedését vizsgálták és az inváziós potenciálja miatt nem javasolják a kokárdavirág kertekbe ültetését. A kutatók célja a faj helyi növényközösségre gyakorolt hatásának felmérése mellett inváziós potenciáljának meghatározása volt. Az eredmények szerint a sárga kokárdavirág egyelőre nem tűnik erős …
Megcáfolták a Zahavi-féle hátrányelvet, de még nem figyelt fel rá a világ
Amotz Zahavit valószínűleg a társas interakciók iránti érdeklődése késztette arra, hogy az állati jelek evolúciójára összpontosítson. Zahavi legismertebb tudományos eredménye a hátrányelv, ami az „őszinte jelzések” meglétét magyarázza, állati vagy akár emberi kontextusban. A hátrányelv szerint azok az állatok, amelyek „jó minőségű”, költséges jelzéseket küldenek (például egészséges, színes, nagy tollazat), nagyobb előnyhöz jutnak a szaporodásban, …
A nagylevelű hárs
A Tilia platyphyllos, azaz a nagylevelű hárs a mályvafélék családjába tartozik. Ez a fa egy hatalmas termetű, terebélyes koronájú, tekintélyt és erőt sugározó hársféle. Sütöriné dr. Diószegi Magdolna, a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének munkatársa szerint a hársak ültetéséről már a középkori kolostorkerteket bemutató krónikákban is lehet feljegyzéseket találni. Hazánkban …
Megcáfolták a Zahavi-féle hátrányelvet
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóinak vezetésével megcáfolták az őszinte jelzések magyarázatára vonatkozó Zahavi-féle hátrányelvet. A kutatásban az evolúciós egyensúlyban használt szignálok őszinteségének feltételeit vizsgálták. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének kutatói, Zachar István és Czégel Dániel, valamint az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa, Számadó Szabolcs vezetésével egy általános megoldóképletet sikerült megalkotni, …
A kölyökkutyák étrendje felnőtt korban befolyásolhatja a bélrendszer egészségét
A Helsinki Egyetem kutatói azt találta, hogy a kutyák kölyök- és serdülőkori étrendje befolyásolhatja a krónikus bélbetegségek előfordulását későbbi életszakaszukban. A kutyák gyomor-bélrendszeri tünetei közé tartozik a tartós és/vagy visszatérő hányás, hasmenés, bélhangok és gázképződés, étvágycsökkenés, hasi fájdalom, hányinger és/vagy súlycsökkenés (három hétnél tovább tartó). A tünetek súlyos és stresszes hatással vannak a kutya életére …
Az állatok is többféle lehetőséget vesznek figyelembe tájékozódás közben?
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) és Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) kutatói felfedezték, hogy tájékozódás közben a rágcsálók idegrendszere nemcsak az állat pozícióját képes rövid távon előrejelezni, hanem az előrejelzés bizonytalanságát is meg tudja jeleníteni. Ujfalussy Balázs és Orbán Gergő azt találta, hogy a bizonytalanság alapját képező különféle lehetséges útvonalak szekvenciálisan, körülbelül 0,1 másodpercenként jelennek …
Állatok és gombák evolúciós kapcsolata
Magyar evolúciókutató irányításával tárták fel az állatok és a gombák evolúciós kapcsolatát. Szöllősi Gergely, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézet és az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomikai Kutatócsoport kutatója részvételével zajlott az a számítógépes evolúcióbiológiai kutatás, amelynek segítségével jobban megérthetjük a komplex többsejtűség párhuzamos kialakulását a gombák és az állatok között. Bár az állatok és …
Dunai halak – Part menti halászattal vizsgálták a dunai halállományt
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a Duna sekélyebb vízpartjának közelében vizsgálták a halak változó élőhelyhasználatát. A kutatók a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán 2022. október 10-én nappali és éjszakai part menti halászattal gyűjtöttek adatokat arról, mely fajok választják tartózkodási helyül a sekély partközelt éjjel, illetve nappal. A halak a szaporodáshoz, a táplálkozáshoz, a …
Az állatok nyelvének megértése
A bálnák és a rágcsálók kommunikációját még nem értik a kutatók, de dolgoznak a megoldáson. Mindenki számára ismerős lehet a Fel című mese, amiben a rajzfilmkutyát Dugnak hívják. Ő egy varázslatos nyakörvet visel, ami lehetővé teszi a számára, hogy a kutya ugatását és vonyításait folyékony emberi beszéddé tudja fordítani. Az állatok nyelvének megértése manapság a …
Dzsorden
TudományPláza
Dávid
Ildimami
Bendi