Rekonstruálták egy boszorkány arcát

Tovább...

Az emlősök legősibb ismert elődje

Tovább...

I. világháború – országjáró kiállítás

Tovább...

Magyarországon éltek az óriáspandák első ősei

Tovább...

Változik az ókori időszámítás?

Tovább...

ÉVEZREDEK

mert minden nem történhet egyszerre

A Dundee-i Egyetem törvényszéki tudósai rekonstruáltak egy 313 éve elhunyt boszorkányarcot. A nyugat-skóciai Torryburnből származó Lilias Adie 1704-ben egy börtönben halt meg, még mielőtt megégethették volna azért, hogy boszorkány. A nő egyébként az ellene felhozott vádakból (egy boszorkányper elítéltje volt), az eljárás során „beismerte”, hogy szexuális kapcsolatot létesített az ördöggel. Lilias Adie arcának rekonstrukcióját a BBC Radio Scotland Time Travels nevű programja Louise Yeoman  …

A legtöbb ma élő emlős legősibb ismert elődjének maradványai kerültek elő a dél-angliai Dorset parti szikláiból. Nem ez az első alkalom, hogy emlősöket találtak a Durlston-öbölben. Az 1850-es években egy Samuel Beckles nevű ember is komoly ásatásokat irányított és számos már akkor példányt tárt fel. De ezek a most felfedezettek a legrégebbi olyan kövületek, amelyek …

A Magyar Nemzeti Múzeum kivitelezésében szeptembertől utazó kiállítás járja az országot. A kiállítás címe Többes számban, ami arra is utal, hogy a XX. században, a tömeggyártás, a tömegpusztítás és a tömegpropaganda századában az I. világháborúból már az otthon, családfő nélkül maradt asszonyok, de még a gyerekek sem maradhattak ki. A háború miatt mindenkinek az élete megváltozott, nem …

Tízmillió évvel ezelőtt, a mostani Magyarország területén élhetett  és a mai leszármazottjaihoz hasonló életmódot folytathatott az óriáspandák első őse. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a bambuszrágcsálás gyakorlata végigkísérte a pandák evolúcióját, másrészt újabb bizonyítékokkal szolgálnak arra, hogy a pandák nem Ázsiából, hanem Európából származnak. Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) kizárólag Közép-Kína erdőkkel borított hegyes vidékein honos. A húsevőkre …

Az ókori világ időszámítását is megváltoztathatja a legrégebbi feljegyzett napfogyatkozás felfedezése, melynek pontos idejét brit kutatóknak sikerült meghatározni. Az időszámítás előtt 1207. október 30-án történt jelenség ismerete megváltoztathatja az ókori világ kronológiáját. A szakemberek bibliai szövegek és ókori egyiptomi szövegek használatával finomítani tudták az egyiptomi fáraókra, köztük II. Nagy Ramszesz uralkodására vonatkozó adatokat. A kérdéses bibliai szöveg …

Az eddig ismert legkorábbi leprás megbetegedés csonttani tüneteit mutatták ki hazai, köztük ELTE-s kutatók a mai Abony közelében a rézkorban élt emberek maradványain. Az elmúlt években egy 5700 évvel ezelőtt élt népesség életmódját és betegségeit vizsgálta egy hazai kutatócsoport. A mai Abony közelében (Abony-Turjányos dűlő lelőhelyen) az MTA BTK Régészeti Intézetének munkatársai egy, a késő rézkor …

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratórium kutatói szerint a viking hajósok, Atlanti-óceáni útjaik során, akár a szemükben rejlő polarizációs iránytűvel is navigálhattak. Az ELTE Környezetoptika Laboratóriumának munkatársai az elmúlt években számos tanulmányt közöltek, melyekben Thorkild Ramskou dán régész 1967 óta széles körben elterjedt navigációs hipotézisének négy lépését légköroptikai feltételeit és pontosságát vizsgálták laboratóriumi és …

Szakértők szerint nagyon ritka római császárkori kocsisírt tártak fel az egykori Aquincum területén. A figurális bronzalakokkal gazdagon díszített mintegy 1700 éves négykerekű luxus utazókocsi maradványait az egykori aquincumi villaövezetben, a Csillaghegyi Strandfürdő területén tárták fel idén tavasszal az Aquincumi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum régészei. Láng Orsolya, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Aquincumi Múzeumának …

A harangok amellett, hogy több ezeréves múlttal rendelkeznek, azon kevés tárgyaink közé tartoznak, amelyek változatlanok maradtak mind alakjukban, valamint funkciójukban. A templomokban a harangok egészen távolig elhallatszó szép, zengő hangon szólalnak meg, mind a mai napig. A www.magyarharangok.hu oldal egyetlen szép mondattal össze tudta ezt foglalni: „Gyász és örömünnep, viszály és összefogás, emlékezés és büszkeség, …

Az elmúlt öt év legjelentősebb őslénytani ásatásait mutatja be a Magyar Természettudományi Múzeum Jégkorszaki rejtvények című időszaki, interaktív kiállítása. Az április 13-án nyílt tárlat újszerű megközelítésben próbálja meg a jégkorszaki rejtvényeket bemutatni. A kiállítási térben a valódival megegyezően rekonstruált ásatási helyszín azért is különleges, mert itt nemcsak az adott helyen elpusztult élőlényeket, hanem emberi tevékenységet is …

Bontás utáni építési munkákkal kezdődött meg a komáromi Csillag erőd közel hatmilliárd forintos felújítása. Siklósi József, Komárom főépítésze szerint az intézmény várhatóan 2019 közepén fogadhatja az első látogatókat, mivel a bécsi katonai archívumban megtalálták az épület tervrajzait és ennek köszönhetően eredeti állapotában állítják vissza az erődöt, ahol ez lehetséges. Az egykori laktanyaépületben korhű állapotban rendezik be …

Öt canterburyi érsek maradványait találták meg egy középkori londoni templom titkos kriptájában a Canterbury érsek londoni rezidenciája mellett. A lambethi St Mary templom helyén álló Garden Museum felújításakor találtak rá az építőmunkások a titkos kriptára, amely 30 koporsót rejtett. Az emberi maradványok többsége az 1600-as évekből való. Néhány koporsón névtáblát is találtak, az egyiken Richard Bancroft …

A Föld történetében legalább kétszer lettek kisebbek a melegvérű állatok a légköri széndioxid-mennyiségének növekedésével és a természetes felmelegedés miatt kiugró hőmérsékleti csúcsokkal egy időben. Abigail D’Ambrosia, a New Hampshire-i Egyetem kutatója szerint a jövőben az eddiginél gyorsabb, ember előidézte felmelegedés miatt újra összemehetnek az emlősök, az ember azonban nincs köztük. Mintegy 54 millió évvel ezelőtt három …

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához. Az Athéntól mintegy 16 kilométerre nyugatra elterülő sziget keleti partjainál lévő Ampelakiai-öbölben egy húsztagú régészcsoport végzett egy hároméves tudományos program keretében víz alatti kutatásokat 2016 végén. A görög kulturális minisztérium szerint a 2016. évi …

Több mint 14 ezer évesre becsült, a felső paleolitikum korából származó barlangrajzokat fedeztek fel kutatók az észak-spanyolországi Lekeitióban. Az Armintxe-barlangban található, több mint 50 nagyméretű falmetszet a szakértők szerint az egyik leglenyűgözőbb és leglátványosabb lelet az Ibériai-félszigeten. A képeken feltűnnek lovak (18), bölények (2), kecskék (5), több kisebb méretű, egyelőre nem beazonosított négylábú (4) és …

MENU

Back